1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
328. országos ülés
118 328-dik ÜLÉS 17. .fidius. Bars Vármegye 5-dik Követe Heves Vármegye indítványait egy altaljában pártolja, ha pedig ezt el nem érhetné, kívánja, hogy legalább az appellált perek ezen Ország Gyűlése alatt a’ Curia által elítéltethessenek. Borsod Vármegye 2-ik Követe igy szállott: a fenforgó kérdés már többször elóadattatott kerületi és országos Ülésekben, de mindég a’ többség elvetette— s most se elég az indítványt megtenni vagy is újjítani; hanem meg kell czáfolni. az ellene harczoló okokat, ’s el kell hárítani az ellene támasztott nehézségeket, már pedig csalhatatlanul igaz, hogy mielőtt ú j Törvény liozattatnék, elébb még az 1830-ik íi-ík Törv. Czik. is el kellene törleni s azt úgy, a’ hogy az javalltatik megcselekedni nem lehet, mert arra, hogy egy fennálló Törvény eltöröltetett, ’s a' helyett egy új alkottatott, úgy, hogy mind az eltörlést?, mind az alkotása a’ Törvénynek még a’ Diéta folyamatja alatt hírdettetett volna ki, ’s teljesedésbe is hajtatott volna, mióta az Ország fenáll — senki sem fog példát tudni mutatni, — A’ Prókátoroknak alkalmatos okok van ugyan a panaszkodásra, mert nagy rövidséget szenvednek, de ők,kik között sok értelmes tagok és jeles publicisták is találkoznak ’s mint illyenekbefolynak a Vármegyék utasításaik’ készítésébe, egy kevéssé patientálják magokat, s mint a' körülményeket egybenvetni tudó embereknek figyelmek hasson ki oda is: hogy a’ most kérdés alatt lévő Törvény’ meghozásával még azon országos Felírás is fenekestől forgaítatna fel, mellyben azt jelentette fel az Ország Gyűlése, hogy a’ rendszeres munkákból készítendő Törvényeket is mind egyszerre junctim kívánják az Ország Rendéi sanctionáltatni. — Továbbá : Igaz ugyan, hogy bizony nagybaj az, hogy a' Kir. Curia nem ítélhet most a polgári perekben, — de ha már meg van a baj — mi szül több rosszat? az e’, hogy a’ dolog úgy maradjon a’ hogy van? vagy az, hogy néhány száz ember baján legyen segítve, de a’ segéléssel az egész Ország alkotmánya, rendszere és törvényes szokásai zavarba hozassanak — ’s az előre fel sem számítódható jövendóbéli bajok és visszaélések előtt nyittassék kapú — mellyet jövendőben unokáink majd ha akarnák is, többé bé sem fognak tehetni. A’ Szálló tehát soha se fog ugyan reá állani arra: hogy arról, hogy a’ Kir. Curia a’ polgári perekben már ezen Diéta alatt is ítélni tartozzék, Törvény alkottassák ;•—de arra, hogy ha majd voltaképpen tudva lesz az, hogy a’ Törvénykezési rendszeres munkákból alkotandó Törvények nélkül őszük széjjel ezen Diéta, a’ jövő Diéták alatt a Kir. Curia minden perekben egyaránt ítélni tartozzék, ’s erről Törvény most alkoYassék, — Küldői hagyomásából is reááll. — Egyébaránt annak, hogy a’ Biétalis költségeknek a nemesi Rend általi viseléséről alkotandó Törvény, szinte eleve sanctionáltassék s hajtassák teljesedésbe, éppen a’ fej eb b érdeklett akadályok állván ellene, a’-Szálló arra se hajlik,’se’részben Törvény által is tudhat magán segíteni minden Vármegye csak akarja. — Végre azt hogy a’ Diéta Pestre tétessék által, a’ Szálló is külömben pártolná ugyan — de mivel azon 5-ik rendbeli Felírások között, uiellyekben már mind a két Tábla megegyezett s csak a’ cortésia miatti öszve nem egyezésnél fogva hevernek expediáltatlanúl — van készen egv Felírás, melly az elóleges sérelmek’ orvoslásán fejül, azt is nyilván magában foglalja, hogy a’ Diéta Pestre tétessék által — arra, hogy e’ tárgyban még egy más újjabb Felírás is készíttessék, semmi szükség nincs.
