1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
269. országos ülés
6 260. LLÉS. 11. Dec. földes uraknak valamelly robotbeli munkát tesznek, ezen nuinkájokra nézve szolgai tekintetet vesznek fel, és az egyébként igen phylamtropi codexek sein tudták egészlen elkerülni annak megállapítását, hogy az úr szolgáját a munkára tulajdon tckéntetével késztethesse, úgy szinte a’ KK. és Rendeket is azon elkerülhetetlen kéntelenség vezérelhette a’ midőn a’ 3-ik szakaszban a’ földes urat arra hatalinazák meg, hogy a Törvényben vagy szerződésben alapult tartozásokra; ha egyébként ezek megvételének folyvásti gyakorlatában volt. — Jobbágyait földes úri hatóságánál fogva, de minden testi büntetés nélkül szoríthassa. — Egyébaránt vagy volt a’ KK. és Rendeknek elegendő okok azon igazságtól, hogy senki a’ maga ügyében bíró nem lehet, eltérni, vág} nem volt, egyik eránt sem nyújt azonban a’ Fő Rendi kívánság támogatására argumentumot. Mert ha elegendő okok volt, akkor a’ KK. és RR. eltérése igazolva van, és a’ felelet tisztán áll, hogy t. i. ezen különös esetben a’ szolgálat természetében fekvő kéntelenségnek engedvén, a közönséges szabályból kivételt csináltak, de azért hogy egy esetben az iüazsá"- Törvényitől eltérni kéntelenek valának, következtethetik e’ a’ Fő Rendek minden logica ellen, hogy attól minden esetben, ’s átalánosan álljanak el, vagy nem áll e’inkább a’ KK. és RR. részére úgy az argumentum, mert a’ felhívott esetben a’ szolgálat viszonyaiban gyökerezett okoknál fogva a’ földes úri haszonnak a’ felállított elvet egy részben feláldoztuk, szükséges hogy azt legalább a’jobbágyság többi keresetére, és panaszira nézve tartsak fel sérthetetleniil. — Ha pedig az említett esetben sem volt elegendő ok a’ felállított igazságtól eltávozni, akkor még kevesebbé lehet azt egészen elmellőzni, és a’földes urat tulajdon ügyében továbbá is bírónak megtartani. A’ mi pedig azon többször használt észrevételt illeti, hogy t. i. az Úri Szék régi intézet, és alkotmányunkkal egykorú, ám légyen, de a’ régiség sehol nem gyengéb argumentum, mint a’jelen tárgyban, mert az Úri Szék Törvényt csak régi, de az igazság Törvénye, melly az Úri Szék ellen szóll, öröktől fogva való, est Iex non legum tabulis, sed cordibus hominum inscripta. Egyébaránt, hogy az a’ mi régi, nem mindég jó is, a’ KK. és RR. már izenetjekben kimondották, és hogy e’ jelen ország gyűlésnek legfőbb, és legszebb feladása a' homályos század bélyegét viselő intézeteket megszüntetni, és alkotmányunkat a’század szelídebb kívánatihoz illeszteni, ezt úgy hiszi a’ Szólló senki, a’ ki alkotmányunk fenmaradását óhajtja kérdésbe venni nem fogja. A’ haladás özönének gátot vetni akarni, gyermeki megbizottság volna, és a’ Törvényhozás bölcseségétől megkívántaié , hogy szaggatásinak elejét vévén olly iránt adjon árjának , hogy az csak jótékonyon hasson az egyetemre. Szala Vármegye’ 1-ső Követe így okoskodott. Trencsén Vármegye 2-dik Követe minden híjjánosságot öszveszedett, Törvénykönyvünkből az Úri Székre nézve, még is ebből azt húzta ki, hogy az Úri Székek megmaradjanak; azt mondotta, hogy a’ Táblabírákat a’ nagyobb befolyású földes urak választják, vagy küldik ki a’ Megyék Törvényszékeire, de ebből nem következik, hogy mivel a’ Megyék Törvényszékein híjjánosságok vágynak, tartsuk meg azt, ama’ ezeknél még híjjánosabb t. i. az Úri Székeket, mert nagy a’ külömbség a' Megye dórvény Székeire való kiküldésbe, és az Úri Székekre meghívottakra nézve, a’ földes urnák a’ Vármegye gyűlésein csak egy szava van a’ többi nemesség közt, az Úri Székre minden tagot maga választ, a’ mit az Elölülő előhozott, hogy a’ KK. és RR. az alább következő szakaszokban magok is el állottak azon elvtől, hogy a földes úr maga dolgában bíró nem lehet, ez áll az úri szolgálatokra nézve, de
