1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
269. országos ülés
4 26Q-dik ŰLJÉS. W-ik December. Tiszti Ügyész szinte részt vesznek az Úri székben, hogy tovább a' felyebbvitel minden esetre biztosítva van, nem lehet azt mondani, hogy a' földes úr saját ügyében hoz egyedül ítéletet. De ha inég is ezen Bíróság, csak. azért hogy a’ földes Urnák minden esetre befolyása vagyon, tökélletlennek lenni látszana, kérdi a’ Szólló a’ Karokat és Kendeket vagyon e’az emberi institutiókban olly valami intézet, mellyet tökélletesnek állítani lehetne? nem akar a’ Szólló más nemzeteknél divatozott szokásokra és törvényekre hivatkozni. Ha azoinban hazánk törvényeit veszi a’Szólló figyelembe, számos olly eseteket talál, a’ hol vagy sértett, vagy részes egyszersmind a’ Biró is. így van a’ szék bántási ügyben, ítél itt azon gyülekezet, melly meg sért ve van. A’ tiszti fenyitéket, olly esetekben a’ hol az egész gyülekezet sértődik, ugyan azon gyülekezet tagjai határozzák el, sót az ország gyűlési testnek megbántásáért szinte az ország gyűlési test rendeli az országos actíót, és még sepkinek se jutott ekkoráig eszébe ezen Ítéleteket, vagy határozásokat igazságtalanoknak állítani. A’ birsagiumokban azon bíró vesz részt, a’ki hozza az ítéletet, a’ nyelvváltsági büntetést a’ meg sértett bíró határozza el, a’ sértő allegatumokat ugyan az törölteti ki. Mi több a’ Felség bántási főben járó perben azon Pirák hoznak Ítéletet, a’ kik ő Felségétől nyerték hivatal jókat, ezeket pedig mind törvényes és igazságos Ítéleteknek nézzük, és tsak az Úri széket nem, bátor ez nem egyedül az földes Úrból, de több más hiteles tagokból is áll. — De ha még is a’ földes Urnák be folyása miatt tökélletlennek lenni állíttatna az Úri szék, vallyon tőkélletesebb lesz e’azon ítélő szék, mellyet. most felállítani kivannak a’ K. R. az Úri széknél, főképpen ha ez czélirányosan elrendeltetne és a’becsúszott hibák eltöröltetnének? bizonyára nem. Az ítélő szék birájít választani fogja a’ nemesség, kinek ügyét ugyan csak ezen bírák Ítélik. A’ jobbágyság a’ bíró választásban részt nem vesz, és még is a’Bíró az ö ügyet is ítélni fogja. Az on Vicelspány, salarisatus Tábla Bírák, Szolga Bírák és Esküdtek tísztválasztásnak lesznek alája vetve lehet e’ azt tőllök várni, hogy ók részre hajlás nélkül való Bírák legyenek a’ nemesség és jobbágyság közt lévő perekben, főképp ha vagy számosabb köz birtokosok, vagy tehetősebb földes űr ügyében biróskodnak. Azon idő határról idő határra választandó Tábla Bírákat szinte valamely tehetősebb földes Ur vagy számosabb közbirtokosok tetszések szerint ki választhatják. Mostani ítélő székekről méltán lehet állítani, hogy a’ Bírák függetlenek, bár melly Tábla Bíró részt vehet az ítéletben, senkitől sem tart, mert hivatala nem függ a’ tisztválasztástól, azt még él örökké meg tartja, és a’ bíróskodásban is szabadon részt vehet. És igy őszve hasonlítván ezen újonnan meg állapíttatott Ítélő székeket az Úri székekkel, a’ Szólló csak ugyan amazokat ezeknél még tökélletlenebbeknek lenni találja. Hozzájárul az is, hogy ha minden földes űr és jobbágyok közt elő forduló, főképp regulationalis perek , első kérelem utján az ítélő székek előtt föl) ni fognak, azon számos regulátionalis pereknek végét soha el nem érjük, a’ Tábla Bíráknak szaporítása által a’ költségek annyira nevekedni fognak, hogy ezeket a házi pénztárból pótolni lehetetlen lészen, a’ jobbágyságot még inkább terhelni, és ezekre nagyobb adót vetni igazságos nem lenne, — a’nemességre pedig a’ terhet hárítani szinte nem lenne tanácsos, mert ha egyszer bár melly szin alatt adózni log a
