1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
311. országos ülés
Pest \ ármegye' 1-sö Követe az Uriszék’ Jegyzőjére nézve az addig szóllőtt Követekkel megegyezett; — a’ mi azonban Szerem Vármegye Követének az Uriszék biráinak száma eránt felhozott észrevételeit illeti: arra azon megjegyzést tette: hogy mintán az, hogy az Uriszéknél öt bírónál több ne lehessen, országos határozássá vált, arról többet szol lan i nem lehet.' Jláramaros, és Zólyom 1-ső, Trentsén, és Esztergom Vármegyék 2-dik Követei az Uriszék’ Jegyzőjére nézve hasonló értelmeket jelentvén. Ugocsa Vármegye 1-ső Követe: Ezen rendelkezés által egy új földes uri hivatal állapíttatik meg, melly által azon czél, hogy a’ Jegyző a’ földes urnák lekötelezettje ne legyen, el nem éretik; azt fogja mindég választani, ki neki tetszik, 's azt állandóul fizetni, a' nagyobb birtokosoknál ez minden terheltetés nélkül megtörténhetik; hanem a’ kisebb birtokosokat fogja terhelni, ’s azért el nem fogadhatja, hanem az uradalmi Ügyészt Jegyzőnek meghagyni’kívánja. — Trentsén városa Követe: A’ midőn Küldői az uradalmi Ügvészt továbbá is, a’ mint eddig soha kétségbe nem hozott, és sok századoktól országunkban divatozott szokás szerint, az Uriszék’ Jegyzője, egyszersmind a’ jobbágyság között fen forgó panaszaik eránt védlője hivatalának eddigiem viselésében megtartani, ’s ennek az Uriszékeken szükséges jelenlétét jövendőre is megállapítani kívánják, — e’ következő okoktól vezéreltetnek; ugyan is mindenek előtt tudva lészen, hogy az uradalmi Ügyészek (Fiscales Dominales) kik az egész jobbágyságnak panaszos környúlményeikben járatosak, esméretesek, ezeknek minden panaszait, különböző pereit, minden Uriszéknek tartása előtt, kihallgatni, a.’perlekedőket megbékéltetni,— vagy ha barátságosan megegyezni nem akarnak, a kérdésben lévő panaszokat, mint az Uriszéknek jövendőbeli tárgyait rendesen feljegyezni, a’ ne talán többször előfordult, ’s Uriszék által elitéit tárgyakat, régiebb Protocolummal eombinálfii, a’ már hozatott régi Ítéletre utasítani, nem különben a feleket a’ szükséges bizonyítványoknak elóhozására, vagy tanúknak meghívására előre meginteni, tulajdon ügyességük által az Hlyen Uriszékekre convocatus bíráknak előveendő munkálódásokat nevezetesen elősegíteni szokták; — de továbbá az is tagadhatatlan: hogy az uradalmi tiszti Ügyészek legjobban képesek a’nagyobb részént gvámolatlan együgyü jobbágyoknak panaszait az Uriszék elejébe terjeszteni, az idegen convocatus bírákat a’ kétséges tárgyak felől informálni, kiknek legfőbb kötelességükben áll az is, mind a’ jobbágyokat idegen impetitoroktól védői, mind pedig az illető földes uraságoknak igazaikat maga épségében fentartani. — Ezen jótékony béfolyásával ha az uradalmi tiszti Ügyészek, azon mostanában alkotott kerületi szerkeztetés szerént, mellynél fogvást az Uriszék ékből egészlen kirekesztetnek, bírni nem fognak, — innen következni fog: 1-ör hogy az Uriszék tartásának eddigi szokás szerint kiszabott ideje, az illető uraságnak, és szegény jobbágyságnak tetemes kárával, de az illy convocatus bíráknak is huzamos fáradságával, kétszer annyi napokra hosszabodik —2-or a’ földes úri jogok megsértetődnek ’s ezen inconstitutionalis korlátok mellett, az úri hatalom hanyatlást szenvedni kénteleníttetve lészen — 3-or a' rendes Ügyvédijétől t. i. uradalmi Ügyésztől megúsztatandó jobbágyok kénszerítve lesznek saját szegény erszényükből idegen Ügyvédiket felfogadni, fizetni, és tartani, a’ melly privativus Ügyvédek ezer új panaszoknak, az Uriszék gyakortább tartására új ingert, tulajdon haszonkeresésből okot vetnek, mindezeknél fogva, mind tulajdon meggyőződéséből, mind Küldői utasításából, e’ részben a’ Királyi Választ tellyesen pártolja, a’ KK. es 95 *