1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

310. országos ülés

371 keztetés is, a’ bolt nyitási just földes úri jusnak tartják. A’ taksáltatásba meg nem eggyez — az egészre a’ Királyi Válaszra nyilatkozik. Pest Vármegye’ 1-só Követe nem egyez meg abba, hogy a’ bolt nyitási jus világos Törvény által kijelelt földes úri jus volt légyen, hanem azt tartja» hogy annak csak az országos Küldöttség munkálata , és a’ jelen Ország Gyűlés emeli. Mi a’ tanácskozás alatti kérdést illeti, e részben azt kívánná, hogy a’ földes urnák megeggyezésével mindenkinek szabad légyen boltot nyitni — a’ taksákra nézve pedig kívánja, hogy azokat a’ különböző vidék , ’s helybeli kör­­nyűlállásokhoz képest minden helyre nézve a’ Vármegyék határozzák meg. Abaűj Vármegye’ l-ső Követe a’ boltbeli just földes úri jusnak tartja. A’ 179O: 61. Törvény Czikkelynek nem az volt az értelme, hogy a’ földes úr fosztasson meg jussától, hanem az, a’ kinek nincs jusa, annak adasson — egyéb, aránt a’ Szólló is az Elölülőnek nézeteit osztván, úgy tartja, hogy a’ korlátlan bolt nyitás sem a’ kereskedésnek séma’ jobbágyok sorsának nem kedvez — mert valamint hol sok a’ korcsma, ott többnyire szegény a’ nép és korcsmárosok is, úgy hol sok a’ kereskedő, ott szinte szegény a’ nép és a’ kereskedők is, ezek­nél fogva a’ kerületi Válaszra szavaz. Posega Vármegye’ l-ső Követe: A’ boltbeli jusnak gyakorlata sőtt ma­ga a’ jus eránti kérdés — noha mind a’ kettő az utolsó Királyi Válasz által a’ többi földes úri jusokhoz számoltatott, még is többször és most ismét előho­zatott — de még eddig sem határoztatok meg; azt látja tehát a’ Szólló, hogy ézen kérdést az úrbéri munkálatba meghatározni nem is lehetne, hanem an­nak eldöntését a’ kereskedési munkálatra, a’ hol a’ maga helyén van — halasz­tani kelletik. Szerém Vármegye’ l-ső Követe e’tárgyban más alkalommal kifejtett né­zeteit. ismételni nem akarja — a’ taksákra nézve is részéről kívánta volna a’sza­bad eggyezést — de minthogy attól is elütetett, a Királyi Választ elfogadja. Arad Vármegye’ 2-ik Követe a’ Királyi Válasz azon részét, melly azt kí­vánja, hogy a boltot csak a’ földes úr hire ’s megeggyezésével lehessen kinyitni — elfogadja úgy, hogy a’ taksák e’ helyen állapítassanak meg — ha kívánságát ekke'p el nem érhetné, inkább mindenre a’ kerületi szerkeztetést fogadja el. Ellenben Szepes Vármegye’ t-SŐ Követe a’ Királyi Válasz mellett nyilatkozik. Vass Vármegye’ l-ső Követének Küldői valamint az l-ső kegyelmes Ki­rályi Válasz alkalmatosságával azt kívánták, hogy a kereskedés előmozdítása, és monopóliumok kizárása tekintetéből a’földes úr jobbágyainak a’bolt nyitha­­tást minden megszorítás nélkül az illető Vármegye által a’ helybeli környűlmé­­nyeikhez mérsékelve meghatározandó bér fizetés mellett megengedni tartozzon — úgy ezen mostani Királyi Válaszra nézve is ezt kívánják, ’s ha felvétetnek azon valójában különböző környűlmények, mellyek hazánkba a’ helységek fek­vésére, a’nagyobb és kissebb keresés úgy árulhatás módjára nézve fenforognak, csak ugyan tagadhatatlanul legigazságosabbnak is megesmerni kell azt, hogy a boltbeli taksák meghatározásában a’ különböző helybeli körülmények méltó te­kintet nélkül ne hagyatassanak , kéri a’Szólló tehát a’ Rendeket, hogy a’taksák elhatározására nézve Küldőinek ezen kívánságát elfogadni méltóztassanak. A’ mi pedig a’ Királyi Válasznak azon részét illeti, hogy a’felterjesztett orszá* 93* 310. ÜLÉS. 20. Május.

Next

/
Oldalképek
Tartalom