1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

302. országos ülés

264

302. ÜLÉS. 16. Mart.

gííi, t. i. az „implementum“ szónak „obtenturos“ szóval leendő felváltása is, de máskép is annál is inkább törvényes szokás lévén az, hogy a’ tanátskozás alatti tárgyak köz leírat alá bocsátassanak — megtörténhetvén hogy a’ változások helyeseknek találtatván meghagyatnak — ’s megtörténhet azonban az ellenkező is, minden esetre pedig kívánja kerületi tanátskozásra hagyatni _ mit

Ugotsa Vármegye i-ső Követe, ne hogy ezen eset jövendőre szokássá váljon pártólt — és mibe

Az Elölülő is megegyezett abban nyilatkoztatván kívánságát, ho«y azt a1 Rendek hová előbb tanácskozásba vévén országos ülésbe terjesszék elő.

Tolna A ármegye 2-dik Követe „Censor társainak, kik a’ múlt Febr. 6-án n\' tartatott 293. országos Ülésre felügyeltének, nevükben is előadja, hogy midőn tér- azon Ülésben a’ Buda Pesti híd eránti országos Kiküldőtség állapotja fordult vala elő, az Elölülő Personalis Úrnak szóllását, áz azt jegyző Censorok úgy fogták fel: hogy t. i. Ö Nagysága reményű, a1 KI(. és RR. szándékát mondja ki, hogy az előbbi választottság, megmaradjon, ennek idő közben az Országgyűlését elhagyott tagjai helyett pedig projectálja ezeket, és ezeket ’sa’t. melly Ülésnek Jegyző Könyve Censori visgálat alá kerülvén fen akadtak a’ Censorok, abban e’ most említett projectálás helyett inkább a’ definitio kinevezésének értelmét lelvén, és látváif, Ö Nagyságának tulajdonítatni, — mit is kötelességük szerént az ö jegyzéseikhez képest változtatni kívántak, minekutánna pedi«* több próbák után Ő Nagysága, ’s ö köztök e’ részben az egyezés nem következett felhagyván ez alkalommal a’ Rendek választása, vagy az Elölülői nevezésre nézve fenforgó elvek, és tekintetek feszegetésén egyedül Censori tisztjöket kívánják most tellyesíteni, a’midőn a’történeteket utasításokhoz képest a’ Jegyző-Könyv -szerkeztetésére nézve a’ Rendek bölts intézések alá terjesztik.

Az Elölülő: e’ helyen tsak a’ factumról lehetvén a’ szó — az legjobban világosíttatik fel — azon jegyzékből, mellyböl a1 Küldöttség tagjai felolvastattak s akkoron az ítélő Mesternek által adatott, melly a’ szerkeztetéssel megegyez, és mellyhez az Elölülő most is ragaszkodik. —

Arad Vármegye 2-dik Követe: minthogy vélekedése szerént jelenleg nem arról volna a’ szó , kinek légyen jusa küldöttséget nevezni, hanem csak arról, minő szavakkal élt az Elölülő a’ 293-dik Ülésbe, erre nézve jelenti, hogy a' Szólló is jegyezvén ekkoron noha jegyzésének hitelességet tulajdonítatni nem akar, az mindazonáltal a' Censorokéval megegyez, ’s következőié»* a jelen kérdésben kívánja, hogy a’ Naplóba úgy tétessen mint azt a’ Censorok feljegyezték, egyéberánt mi a’ factumot illeti igaz hogy a’ Rendek a’ kinevezést helyben hagyták, mellyre a’ Szólló kéntelen kinyilatkoztatni, hogy ha az Elölülő ezen szóval „projectálom“ nem élt volna, ő lett volna az első ki a’ kinevezésnek ellene mondani kötelességének tartotta volna, külömben a’ Buda Pest közti híd tárgyágban rendelt Küldöttség némelly tagjainak eltávozásával azt kívánná hogy az elmentek helyébe ugyan azon Vármegyéből neveztessenek ki.

Pest Vármegye 2-dik Követe: Vélekedése szerént e’ tárgyhoz hozzá szóllani nem lehet mind addig, míg ezen kérdés in coordinatione Comitiorum rendszeresen elő nem fordul , addig tehát a’ fen álló szokást és gyakorla-