1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

301. országos ülés

301. I JjIj-S. 17. Martz. 261 Zemplén Vármegye’ 2-ik Követe az tartotta, hogy inkább semmit se mondjunk ezen Felírásban, egyebet mint csupa gratulatiót, sem hogy Felírá­sunkban kivanatinkat így beburkolva adjuk elő, ’s ha már úgy is elő akarjuk hozni ezen Felírásban kérésinket, említsük benne a’ gravámeneket, mert úgy véli akkor vétenénk az illendőség ellen, ha Felséges Fiunk eránt nem lennénk e’ részben egész bizodalommal, ezen bizodalomnál fogva tehát pártolja a’ Zala A ármegye által tett indítványt. •— % Zala Vármegye’ 1-ső Követe minden félre értés cllávoztatása végett, mint a’ mai országos l lés napló könyvének egyik censora, kijelentette, hogy Bars Vármegye Követének előadását úgy vette fel s jegyezte fel, hogy a’megholt Fe­jedelem azoknak választásában, kik Tanácsosi voltak , nem mindég volt szeren­csés , a’ mi hogy megtörtént, nem tartja szükségesnek több példát előhozni, csak a’ 1825-iki Ország Gyűlést. Mellyre Az Előlülő kijelentette, hogy Zala Vármegye Követének előadásán, mint a’ ki igen közel ül Bars Vármegye Követéhez, ’s ennél fogva jobban ért­hette annak előadását, mellyet a’Tanácsosok választása, ’s a’sérelmeknek 43. évekig nem orvoslása eránt tett, megnyugszik. — Ungh Vármegyei Követ Bernáth ’Sigmond kijelentette, hogy ő a’mosta­ni Felírás javallatban megegyezik , de úgy hogy nyomba kövesse ezt egymás Fel­­írás, mellyben az országos sérelmek U Felsége eleibe terjesztessenek. — Szabolcs \ ármegye’ t-ső Követe előadta, hogy a’ mit az Unghi Követ mondott, tökélletes igaz, ’s ha a’Rendek csupán tiszelkedési Felírást óhajtanak, úgy a’ további szobástól el áll, de miután Felséges Fejedelmünkhöz felküldendő alázatos Felírásunkban a’ köz fájdalom és hódoló tisztelet kifejezésén kivúl egy nem egészen világos kifejezés foglaltatik, mit oda magyarázni, hová azt kelle­ne, igen bajosan lehet, azt hiszi a’ Szólló hódoló jobbágyi tiszteletünket, mellyet. legelőször van szerencsénk Fejedelmünknekbé mutatni, ’s azon illendőséget, mit a [Magyar Fejedelmei eránt mindég megtartott, nyiltszívúség és bizodal­­inunk kinyilatkoztatásával annál kevesebbé sértjük meg, minél inkább hiszi a’ Szólló, hogy sérelminknek, mellyek a’nemzet szívén feküsznek általános meg­említése Követi kötelességünkben leg szorosabban állván, azoknak orvoslását a’ leg jobb Fejedelmünktől mi hamarább várhatjuk, és így a’Szólló a’ Zalai in­dítványt pártolja. — Baranya Vármegye’ 2-ik Követe előadta : hogy a’sérelmek orvosoltatá­­sának sürgetése minden Követnek kötelessége, de a’maga helyén, a’mostani Felírásnak tárgya csak a’ fájdalom és a' hódoló tisztelet kijelentése, és így elfo­gadja [Nógrád Követe javallatát, hogy a’ Felírás így meghagyattasson a’ mint szer­­keztetett, a’sérelmek tárgyában pedig készíttessen külön Felírás annak idejében. Ellenben Torna, Bács, Somogy 2-ik és Csanád Vármegyék l-ső Követei Zala Vármegye Követének indítványát pártolták, mert Küldői utasítása azt tartja, hogy minden alkalmatosságot használjanak az országos sérelmek lelterjesz­tésében. A’ többség azonban a’Felirást. úgy meghagyván a’ mint feltétetett: az Előlülő ezt kimondotta, és azután olvastatta a Felirást deák n)elven. — Jcgt/zö-Könyv X-dik Darab. 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom