1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 6. ülés
84 Jl A T O T> I K. V 7 É S. bői az is bizonyos: hogy a’ kereskedési tárgy tökélletes eldöntésére meg sok előleges ke'szü letek re van szükség, mellyek nélkül végképen batározni nem lebet, és így, ha ugyan azon tárgy mind járt is felvétet mine, a' népre, és e’ hazára röktön semmi valódi haszon nem háromlana, midón ellenben az Urbáriumban nyomban lehet az adózón segíteni, kinek is reményei már nem kevésbé vannak felélesztve. Többnyire a’KK. és Rendeket a tanácskozás folytatására felszóllította. Posega Vármegyének Követ je egyedül csak a’ tárgy eldöntéséről lévén a' szó, minthogy az Okok már tegnap mind a’ két részről bőven meghányattak, az Adózón pedig leginkább segítene az Urbárium, minden további feszegetett. feleslegesnek tartván arra nyilatkoztatta ki magát, hogy először is az vétessen tanácskozás alá. Sopron Vármegye 2-dik Követje: A’tegnapi tanácskozásba részt venni nem akart, minthogy Küldői szándékát egyedül csak Göxnör Vármegye osztotta, küldőinek vélekedése szerént a’ javításokat a’ gyökérnél kell kezdeni, szinte ügy mintáz épületben a’fundamentomnál, nem pedig a mellék falaknál. A’ haza védelme köteletességííl tétetett a’iSemeségnek: ezért ruháztatott fel a’ Nemesség kivételekkel, szabadságokkal, és kiváltságokkal. Rizonyossan nem az volt Eldódeink szándéka, hogy Őseink érdemiért a’maradékok örök időkre minden terhektől felmentve, egyedül csak a’gyönyörűségnek éljenek. Nyilvánságos tanúságai ennek a’ múlt századok gyászos példái, midőn a’ llaza a Török iga alatt nyögvén, a’ Nemesség terhei sokkal súlyosabbak voltak az Adózó Nép terheinél, a’ mire élő példával legrégibb , legfényesebb Nemzetségeinek elpusztulása utal. Midőn azomban Sopron Vármegyének Közönsége ezen szempontból tekintette a’ dolog helyheztetését, koránt sem a’ Nemesi Felkelésre fordította figyelmét, mert ez nem egyébb, mint a’ szükségben öszve sereglett tapasztalatlan hadi sereg, melly a’ maga idejébe az idő szükségeinek megfelelt. A- zomban változtak a’ környűlállások, más most, más volt az előtt a’ hadakozás, a’ megtámadás módja. A védelmet kérde. en kívül nem a’ Nemzetek törvényei, de a’ megtámadás mivolta határozza, és így a* törvényt kell a’ szükséghez, nem pedig a’ szükség kívánságait a’ Törvényhez erányozni, annál is inkább, hogy már egy Nemzete sints Európának, melly ezen változáson keresztül nem ment volna, miólta a Török is elhagyta régi védelem módját, és magát alkalmaztatta a’ többi Nemzetekhez. Hogy jutott az Ország a’ régi, a’ maga idejére czélerányos rendszerből a’ mostani állapotra,tudatik. Maga a’ Kormány lassanként felhagyott a’ törvényes védelem eszközökhez nyúlni, a mit a’ Nemesség részéről halgatólag elnézvén, egyrészről az Inszurectio a’ mostani állapotra jutott, másrészről pedig a’ Kormány iparkodott a’ terhektől ment Nemességet a’ mellékes Adó nemekkel a’ köz terheknek vitelebe behúzni. a’minek orvoslása a’ kereskedési Rendszeres Munkának fő tárgya. — Azomban ezen lépéseknek káros következései az Adózó Népre is elhaltak, és ezt annál inkább nyomják, hogy ezen nem csak a’ fizetés terhe, de immár a’ katonáskodás kötellessége is fekszik. Az idő kőrnyülállásai, és más Nemzetek alkotásai az állandó Katonaság számát mód felett szaporították, a’ nagyobb Katona szám szülte a’ nagyobb adót, a’ terhesebb katona tartást: a’ mika’ Uontributionale Commissariaticum Kendszeres munka tárgyai; mind hogy pe-
