1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

1832 / 1. ülés

E L S Ö V L É S 5 ,’/Tagadhatatlan záloga ezÖ-Felsége igazság szeretetének, ’s Nemzetünk fránt vonzódó legfőbb kegyelmességének s’ hajlandóságának; — Legméltóbb ösztöne ez a’mi háladatosságunknak, és azon buzgó törekedésünknck , mellyre Méltóságod is ékes beszédjében, olly hóditó, olly igen lelkesítő erővel mindjá­­junkat serkenteni méltóztatik: liogy.igazhazafmihévvel munkálkodván,’s ama minket ’s Nemzetünket koronás Főnkhöz tsatló arany lántz — a kölcsönös bizodalom által inkább ’s inkább öszve kapcsolódván, minden magányos czélo­­kon fel jül emelkedett köz lélekkel, szelíd’s ritka jóságu Fejedelmünk atyai bölcs szándékit elősegítsük, és az érett ’s bölcs tanácskozás utján, a’királyi szék’fényes­ségét és a’ Haza boldogságát szentül egyeztetve, kivánt foganattal eszközöl­jük. “ „Mire nézve édes örömmel egész tehetségünket annál nagyobb kézség­gel ajánljuk, mennél erősebb mindjájunkban a’ meggyőződés; hogy egyedül a’ Felséges az Ország Jussainak mind kétfelül sérthetetlen fentartása biztosít­hatja törvényes állapotunk maradását, — és mennél bizonyosabban tudjuk, hogy Méltóságod — nagy elméjének, — mély belátásának, — egyenes szívüségének, —• igazság szeretetének, — kegyelmes Fejedelmünk ’s Ha­zánk szent törvényei eránt határtalan hűségének, — fáradthatatlan ipar­kodással egybekapcsolt jeles tehetségeinek, — és mind emellett nyájas le­ereszkedése kellemeinek olly nagy ’s ritka tulajdoninál fogva, — nem tsak mindjájunk tiszteletét ’s bizodalmát, de sőtt egész sziveinket is magáévá tévén, minket, mint a’ Közjó gyarapításában buzgó Vezérünk, köztanácskozá­sainkban bölcs gondolatinak közlésével úgy fog kormányozni, segíteni, ’s hat­hatósan lelkesíteni, hogy a’ szentséges czélt., mellyre mindjáján törekedünk, Istennek áldásával, tökéletesen elérhessük.“ „Ezen meggyőződésből ered a’ határtalan ’s őszinte bizodalom, mellyet Méltóságodnak nagy becsű személyében, fényes érdemeiben,és hazafiui indulat­jában helyheztetűnk, és mellyet vizsont Méltóságodtól eleve is kikérünk.“ „Mi Méltóságod’ bölcs ’s szelíd vezérlése alatt az élőnkbe szabott ös­vényen örömmel ’s> készen előhaladni, és minden igyekezetünket arra fordítani fogjuk; hogy szeretett Fejedelmünk atyai szándékának, és Hazánkfiai várakozá­sának megfelelvén, Nemzetünk’legdrágább, legszentebbkintsét, — Országos al­kotmányunkat, — t. i. a’ királyi Hatalmat és a Törvények’ szentségét, min­den viszonyos sérelem nélkül fentartsuk, és késő maradékinknak tellyes épsé­gében általadhassuk.“ Ezek után O Császári Kirláyi Fő Ilerczegsége, az Ország Nádorának, és a’ más Palotában egybe gyűlő, Fő Rendek Táblájának köszöntésére a’ bevett szokás szerént a’ Királyi Személyes által kővetkezendő Küldöttség neveztetett: ugyminta’ Királyi Tábla’ részéről Gosztonyi Pál Al-Ország Biró, Plathy Mihály Nádori ítélő Mester, Bornemisza Gábor Tábla Biró; Horváth Ország részé, ről Gróf Draskovich János; — az Egyházi Rendből Németh György az Esz­tergami Fő Káptolan’Kanonokja,és Követje;—a’Vármegyék részéről: Fekete Fe­­rencz Posony,Bortsiczky István Trenchén, — PéchyFerencz Pest, —Somsich Mi­klós Somogy, Prónay János Nógrád, — Gróf Andrássy György Torna,—Palóczy Lá­szló Borsod, — Patay István Szabolch, Császár Sándor Temes, — Kölcsey Ferentz Nzatmár, és Hegedűs Pál Verőcze Vármegyék Kővetjei; — a’ jelen nem lévők részé-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom