1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

1832 / 1. ülés

junk szembe a’ Jövendőség’ rémítő fenyítésivei, — bogy gondos Eldődink* biztos nyomdokin ügetvén, közigazgatásunk’ evett fogyatkozásait czelirá­­nyos intézetek által pótoljuk, — bogy az isteni adomány a’ magasra hatott józan elme sugállásainak szentelven figyelmünket, nemzeti boldogságunkat eszközleni induljunk, midőn balhatatlan nevű Urunk Királyunk’ jámbor szán­déka olly világos es biztos szövétneket nyújt a’ homályos ösvényre, hogy kezet fogván a’ sudamló időnek javallat!val, gyors igyekezettel váltsuk ki késedel­münket, e's nem a’ széles Világ töke'lletlenségeit — hanem önnön hijányossá­­ginkat veven szemügyre , ott javítsunk, a’ hol erezzük a* megrögzött nya­valyát.“ „Ezen terebélyes pályát tártaki előttünk, — ezen magas tárgyat függesztő élőnkbe felséges Urunk kegyelmes Idéző-Levele — nemzeti szives óhajtások­nak kegyes magyarázója.— Ez azon magas feladás, a’ mcllynek megfejtésére hívta meg a’ Tekintetes Karokat es Kendeket a’ nemzeti közbizodalom. — De egyszer’smind ez azon terméke a’ változásokkal bujalkodó időnek, a’ melly­­ből meg most is veres kezekkel irtják sok népek a’ legtisztább vetemény mel­lett is olly szaporán csirádzó kártékony gyomot. “ „De sokkal bölcsebben általlátják a’ Tekintetes Karok e's Kendek, sokkal mélyebben érzik helyheztetésiinknek érdemét, sem hogy ezt az én fejtegeté­sem bővebben világosíthatná. Szükségtelen tehát ingerlenem mindenek előtt azon buzgó háladatosságot, mellyel felséges koronás Királyunkhoz tartozunk, a’ ki hív népeinek a’változó szerencse koczkáján fordult majd boldog, majd sanyarú sorsában atyai szeretettel osztozván, negyvenkét évek előtt szerzett, de a’ közben jött világrendítő esetek által zsengéjében elfojtott hagyomány­­ját jeles Atyáinknak polgári boldogságunk’ eszközévé tenni olly annyira siet^ hogy alig nvugodt meg valamennyire a’ közelebb múlt esztendő lefolyta alatt Hazánkat pusztító veszélyek és c'ktelenségek által ostromlott elménk — alig hártyázott be megsebhedt atyai szive, — már is előre bocsájtott felszollítások után egybe gyűjti szeretett hív Nemzetének Képviselőit, hogy a’ kölcsönös bizodalom által egyesülve, a’ törvény ösvényén kezeselje buzgó törekedésink­­nek sikerét, és ez által negyven évig reánk árasztott jótéteményei után a’ leg­dicsőségesebb gyarapítója lévén nemzeti erőnknek, még hamvaiban is áldás­sal kövesse nagy nevét, az isteni alkotmány deli remekje — a’ Magyar!“ „Szükségtelen továbbá említenem azon temérdek nagy várakozásokat és dús reménységeket, mellyekkel teliden eltelve van édes Honunk; — tolunk kö­veti szegény adózó Népünk súlyos terheinek enyhítését; — tőlünk kívánja ki. vánvaHazánknak minden Lakosa, de még más vélünk szövetkező Népek is hosz­­szas , tekervényes, költséges és kétséges törvénykezésink hiányosságainak az Igazság égbe kiáltó kivánatjához alkalmaztatását; — tőlünk kéri a’ nemzeti iparkodás jutalmának és gyarapodásának felsegéllését;—tőlünk kívánja a’ belső és külső bátorság biztosabb védelmét;— tőlünk esdeklik a’Haza, a’közigaz­gatás törvényeink’ elégtelensége miatt, gyakor visszaélésekkel megfertóztetett ágazatjaiban a’ Század műveltségéhez erányzott hathatós intézetekért; — egy szóval: hogy rendszeres Munkáinknak czélját kifejezzem, tőlünk várja a’ pol­gári Szövetség — alap szerkeztetekének rendítése nélkül — bővebb tokéi léte­sítését. Itt az idő Tekintetes Karok és Rendek! megvan, hála a’ Magyarok’

Next

/
Oldalképek
Tartalom