1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 43. ülés
NEGYVENHARMADIK ÜLÉS. 397 Turócz Vármegyének 1-ső Követje Utasításánál fogva per excerpta szinte semmit felvenni nem kivan, de mivel ezen Ország Gyűlése tovább fog tartani a’ törvényes időn túl, viselje ezen terhet ez úttal a’ Nemesség. Egyébbiránt meg egyezik abban az Ungi Követtel, bogy ezen szabad ajánlat, a’ szokott kúlcs szerint szedetessen be, és a’ Követek abból egyformán fizetessenek; mert ha igaz is hogy eddig a’ Követek’ fizetése a’ Házi pénztárok által, minden Vármegyére nézve külön külön történt, de ez előtt e’ czélra szabad ajánlás nem is tétetett; továbbá a’ nagyobb Vármegyéknek több dolgok, sérelmeik és kívánságaik lévén, sem nem törvénytelen, sem nem igazságtalan, hogy azok, ezen ajánlatbeli teher viseléséhez is nagyobb mértékben járuljanak. * Moson Vármegyének l-so Követje Utasítása szerint ezen szabad ajánlást úgy mint az Üzenetbe kitéve van egészlen elfogadta. Arad Vármegyének 2-ik Követje. Félvén Megyéje ne hogy a’ Rendszeres munkák sürgetósebb pontjai kivétetvén, a’ többi tárgyak ki tudja milly későre ellialasztassanak, szoros kötelességül tette: hogy per excerpta semmibe sem bocsátkozzon, sőt különösen a’ napi bérek’ kérdésébe sem ereszkedjen; azt a’ köz kormánybeli munkálathoz utasítatni kívánja, a’ mennyiben azomban ettől elesne, a’ közkormánybeli munkánál adott utasításnál fogva a’ Nemességre 2f5 részt kíván hárítatni. — A’ mi a’koz pénztárból való fizetést illeti, jóllehet Ung Vármegye Követ jenek számolása szerint Megyéje könnyebséget nyerne, még is mivel más Megye sem a’ Követek választásához, sem az utasítás készítéséhez nem járult, azt óhajtja hogy a’ napi bérekben sem vegyen részt, annyival inkább, mivel ez könnyen azt a’ kérdést vonná maga után, hogy a’kiterjedettebb Vármegyék több vótummal bírjanak, a’ mibe teljességgel meg nem cggyezliet, de e’ felett több Követek jelenvén meg a’ Vármegyékből, a’ kissebb Vármegyék eránnya is igen a’ mostani lábon maradna. Szerem Vármegyének 1-ső Követje a’ fizetésnek terhét három hónapra a’ Nemességre válalta. Ugotsa Vármegyének 1-ső Követje utasítása szerint az Üzenetbeli Javallathoz átaljánosan hozzá nem járóit, ugyan is ha a’ Nemesség fizetné a’ Követek napi bérét, e’ volna a’ legalkalmatosabb rgód, hogy a’Kormány világos törvényeink ellenére az Ország Gyűléseket h osszasan tartó időkre húzza. Esztergom Vármegyének 2-ik Követje Utasításánál fogva felét a’ fizetésnek szabad ajánlásképpen a’ Nemességre válalta, úgy hogy a’ napi bér minden Követre nézve egy aranyban határozódjon meg. Békés Vármegyének 2-ik Követje Utasítása szerint az Üzened ajánlást elfogadta úgy, hogy az, az ottan kitett módon a’ Vármegyék által külön külön fizetessen. Egyébbiránt az Ungi Követ által javallott Concurrentialis Cassát einem fogadta. Nyitra Vármegyének 1-ső Követje: Az adózó népen kívánunk segíteni, segítsünk tehát valóban, a’ közép és szegény nemesség, rnelly az Ország Gyűlésén jelen nincsen ezen fizetés terhét, megerőltetés nélkül einem viheti, a gazdagabb nemesség t. i. az Egyházi és Világi Fő Rendek, kik az Ország Gyűlésén jelen vannak, törvényeink értelme ellenére ezen fizetésre nem szorítatbatnak? mind addig tehát, még ezen tárgy a’ maga helyén einem intéződik, nincsen cgyébb hátra, mint hogy a’ jelen Ország Gyűlésére küldött Követek, fizetéseikről hazafiúi készséggel mondjanak le; — hányszor hivatkozunk Országos ta-100
