1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 43. ülés
AEG Y VBJSHARMADIK ÜLÉS. 383 kivííl csak azért is, hogy az 1792. 17. ideigleni törvény, nálunk kik a* Provisoriumnak Barátjai nem vagyunk megszünyék. Borsod Vármegyének 2-dik Követje: A’ mondottakat ismételni nem akarván egyedül azt hozza fel, hogy midőn e’ f. e. Januarius 12-én a’ kereskedési tárgynak legelső helyen való felvétele eldőlt, akkor azon 23 Vármegye, melly ezen felvételt óhajtotta, abban nyugodott meg, hogy a* többieknek köz vélekedése szerint a’ kereskedési munka, a’ második helyet foglalandja el. Továbbá újra születést, közönséges boldogságot váfunk a’ rendszeres munkák felvételéből, ott segittsünk tehát legelébb, hol legjobban és közönségesen íáj. Az igazság kiszolgáltatása Hazánkban minden esetre jobb lábon ál, mint a’ bölcsőjében feküvő, és számtalan akadályokkal lekötött kereskedés. Végre a Kormány előtt most is tudva van a’ Válasz, mellvet a’kereskedési munkában adand, ez, vagy megszabadít bennünket gyarmati helyheztetésiinkből, vágynom; ha igen, részeseltessen bennünket mentol elébb , ezen öröm érzésben — ha nem, tudjuk meg ezt is mentői hamarább, hogy a reménvség ok nélkül ne kecsegtessen. Ezeknél fogva, mint Trencsén Vármegye Követje az elobbeni Felirásban kiszabott Rend, és a JuHCtim mellett is marad. Temes Vármegyének 2-dik Követje utasításaira hivatkozva azt mondja: hogv Küldőinek kívánsága az volt, hogy az előleges sérelmeknek elintéztetése előtt, a’ Kir. Előadásokba be ne ereszkedjenek, ezen sérelmeket vélték ugyan is fő talpkönek lenni, mellvnek letétele nélkül az építéshez kezdeni sem lehet; azomban ezen kívánságoktól elüttetvén , és e’ részben csak azon biztos reménységek maradván fel, hogy az érdeklett sérelmek felfognak még ezen az Ország Gyűlésén vétetelni, ez úttal a’ rendre nézve, Küldői kívánsága oda megven ki, hogv a3 földhasználati munka után a’ kereskedési vétetessen fel; mert csak igy fog a3 Nemzetnek 1802.1805.1807.18l 1. 1825. és 1850. Ország Gyűléseiben e’ részben kijelentett, és mind annyiszor bővséges okokkal támogatott óhajtása tellvesítetui. Ugocsa Vármegyének első Követje: Midőn a3 FIK. és RR. a3 Földhasználati munkának a’ felvétel sorában elsőséget adtak, akkor annak fundamentomát is megvetették, hogy eztet mindjárt a3 kereskedési munka kövesse ; ugyan is az Urbárium elsőbbsége által azon szempontból mentek ki, hogy mindenek előtt az adózók sorsán segítsenek, már pedig a’ kereskedési tárgy is nagy részben éppen ezeknek előmenetelét, és boldogíttásat tárgyazza, meg kell tehát ennek előzni a3 törvényes dolgokat, mellyek közelebbről a’ nemesi viszonyokat érdeklik. Igaz ugyan továbbá, hogy az igazság az országok3 talpköve, de ezen igazság ne ollyan legyen, mint a’ pókháló , melly a3 gyengét fentartya, 3s mellyet a’ hatalmas általszakít; már 300 esztendőtől fogva gyarmati függésbe tartya a3 Kormány a’ kereskedésre nézve a’ Nemzetet, ideje, hogy ez már egyszer elmúljon, és a más Nemzetekkel való szabad öszveköttetés kinyittattatván, alkotmányi függetlenségünkbe e3 részben visszahelyheztetessünk, és kereskedési szabadsagunk iránt hozott Türvényink új virágzásba jöjjenek; ezeknél fogva a kereskedési tárgynak másod helyen leendő felvétele mellett marad. Továbbra az előtte ellenkező részről szóllottaknak felelve azt állította: hogy az élet, vagyon, nálunk eddig is sérthetetlenek valának, a hitelt pedig a kereskedés szüli, Árva Vármegye Követjének a3 Diaeta szétoszlatathatása iránt <)(» *