1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 32. ülés
513 IíARMINCZKETTÖ DIK ÜLÉS. nem j>edig annak külömben is már más helyett érdeklett oka, érdemli a’ Fő tekintetet, az Elölülő által felhozott szavaknak kihagyásában megegyezett, es ezen szvak után: s,cum dolore expertikövetkező kifejezéseket ege'szlcn a’: „séd ima“ szavakig kihagyatattni a’ „manifestandi“ szót pedig manifestare cogamur“ szavakkal felcseréltettni javallottá. Köz leven az Előlülő észrevételében, és az Ungi Követ Javallatában való megegyezés: Somogy Vármegyének 2-dik Követ je azt nyilatkoztatta ki: hogy ő ugyan térdet fejet liaj’t a’ többségnek, de lelkiismereti meggyőződése kivánja, hogy részéről az abban való megnem egyezést kijelencse; a’ Karok és Rendek ugyan is mindeddig úgy vélekedtek: hogy az Ország Gyűlésének a’ Cholera tekintetéből való elmulasztása törvény ellen volt; annál fogva sem világosan sem takarva nem kivánja azt megösmerni, hogy a’ Kormánynak a’ Törvényijén kitett eseten kívül az illy elhalasztáshoz jussa lehessen; ha pedig a’ kérdéses kifejezés kihagyattatna, akkor éppen ezen aggodalomnak, mellyról óvást tenni kívánunk, egy fő oka nem érintődne. Nyitra Vármegyének 2-ik Követ je: újabbi utasítására hivatkozva, azt jelentette ki, hogy Küldői meg lévén a’ felől gyözetetve, hogyr Ö Felsége Atyai gondoskodása semmit el nem mulasztott, mellynél fogva ezen Ország Gyűlése mentői elébb öszve hivaltasson és tartatasson , és hogy annak el mulasztását egyedül, az közbejött gyászos környülményeknek kelletik tulajdonítani, ezen tekintetből minden szemre hányást kerülni kívánván, ezen szomorú időknek megemlítését ki hagyatatni’s egyedül a’ Nemzet jussainak fenntartása végett az 17jl. 22-ik Törvény Czikkelynek fel hozása mellett jövendőre óvást tétetni kivannak, Küldőinek ezen kívánságát a’ szólló sikereltetni kérvén, mindenesetre előterjesztését a’ Jegyző könyvbe beiktatatni kívánta. Sáros Vármegyének 1-ső Követje a’ Somogyi Követ előadására felelve azt álitotta: hogy a’ mit ezen Követ kivan t. i. a’ jövendőre való óvásnak oka, a’ kérdéses szerkezteteknek élejen világosan kivan fejezve; mellynél fogva ő is az Elölülő által javallott ki hagyásban meg egyezett; A’ KK. és RR. ez eránti köz meg egyezéseket újabban ki jelentvén j az Elölülő az ebeli közmeghatározást és az Unghi Követ által tett szerkeztetési Javallatnak el fogadását szinte kijelentette. Ugyan azon Izenetnek 2-ik §-ára: Az Előlülő előre bocsájtván, hogy az 17Ql 13-ik Törvény Czikkelynek magyarázattyába be ereszkedni nem kíván, ’s e’ részben egyedül azt jelentvén ki, hogy egyes vélekedését a’Fő Rendek által ez eránt ki jelentett vélekedéshez csatolja, külömben is a’ dolognak mostani helyheztetésében azon Törvény Czikkelynek további magyarázása és vitatása felől szó nem lehetvén, észrevételeit csupán a’ kérdésbe lévő felírásnak a’ Fő Rendek által javallott formájára nézve szorította; a’ KK. és RR. ugyan is utóbbi Izenetjeknek végsoraiban azt álitják: hogy e’ részben az elubbeni Ország Gyűléseinek példáját kívánják követni, tehát ezen ki jelentéseknél fogva a’ KK. és RR. kívánságának elégtetetődik akkor, ha előleges sérelmeiknek felterjesztése éppen azon rendben, és formában történem! meg, mellyben azokat az Ország Rendci 1807-ik, 1825-ik és 1850-ik esztendőkben (3 Felsége eleibe terjesztették; már pedig az 1807-ik esztendei 30 ik Apri-
