1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 26. ülés
IIÚSZÓNHstTODIK ÜLÉS. 284 a’ Publico-politicus tárgyakat magában foglaló Kendszeres munkába felvenni , és hasonló esetek megelőzésére, módokat szabni. Veszprém Vármegye 1-ső követje ebképen értekeiét: A’ I örvényho-* zó, és végre bajtó Hatalom lévén fő Országunkban — az Ország Gyűlés tartását, mint ezeknek bátorságositó alapját, a’ régiebb időkben Királyi kötés Levelekben is foglalva lenni tapasztaljuk — utóbb e’ végett, ’s nevezetessen 1715: I4 és I79O: 15 Törvény Czikkelyek alkottattak,—• ezekben pedig ezen szavakat mint fő elveket olvashatjuk „singulo triennio, aut publica Regni utilitate, et necessitate exigente etiam citius Regni Diaeta indicetur,“ — illy hathatós megalapításoknak fenntartásával, az a’ kérdés, hogy a’ Királyi Elő. adásokra felterjesztendő Felírásban, hozzá adott azon Toldalék „ámbár 1851 esztendőben October 2-ra rendelt Ország Gyűlésének ama szerentsétlen környülmények, és történetek közt, mellyeknek szomorú emlékezetet, e’ helyen ujjitani nem kivonják, Törvényekkel nem egyesíthető eddig történt elhalasztása fájdalmas vala“ el fogadható e’ vagy nem? e’ Tárgyban ugyan utasítása a’ szolidnak nincsen, de valamint tántoríthatatlan álhatatossággal azon időtől fogva, iniólta ezen indítvány a’ kerületi Ülésekben, felvétetett az ellen, mindég ellen vélekedését ki mondotta — itten pedig az Ország Gyűlési Ülésekben már két ízben a’ maradjon szónak hódolván halgatott, — most, a' midőn a’ szavatolás rendében szóllania illik; e’ képp fejti ki magát: 1850-dik esztendei 6-dik Törvény, melly így kezdődik: ad Benignam Suae Majestatis SSimae in eo factam propositionem, ut, cum scopo pertractandorum Systcmaticorum operatorum in diem 2-am Octobris anni venturi 1851 convocanda Regni Comitia,— magában foglalja a’ fentebb érintett Törvények okait is; Regni utilitate, et necessitate exingente,— a’ Felség tehát 1790-dik esztendőtől fogva az Ország Választmányaira bizolt, rendszerű munkáknak már valahára való elintézésed az Ország hasznával, és szükségeivel öszvekötve maga önn akaratjából akkor midőn az 1850-dik Ország Gyűlése héfejeztetett, mindjárt kővetkező esztendőre rendelte — és így az 1880-dik esztendei 6-dik Törvény különös, és fejedelmi magas belátásból eredett, de azért, hogy 1851-ben az Ország Gyűlés az Epekorság miatt meg nem tartatott, nem törvényszegés, mert ha az 1850-diki 6-dik Törvény egyedül a’ Fejedelem kívánságára nézve nem alkottatott volna, csak akkor lehetett volna panasz és sérelem, ha e’ folyt* 1853-dik esztendőben December 21-dik napja utánra maradott volna az Ország Gyűlésének tartása: A* szólló küldői némelly Megyék által 1851-diki esztendőben az eránt felszóllitva lévén, hogy Felírásaik által Ö Felségét még azon esztendőben az Ország Gyűlése meg tartása miatt, megkérjék, — de ezt tudva lévő okaikra nézve nem tellyesitvén, ámbár el nem esmérték azt, bogy Ö Felsége l850dik esztendőben September holnapban érkezett Rescriptum« következésében, mellyben a’Rendszeres munkák a’Törvényhatóságok által leendő felvétele, és megbirálása sürgettetik, c* végből az Ország Gyűlése tartását hátráltattni lehetne , nyilvánságos az , hogy az Ország Gyűlése megtartására való fő okokat, Regni Utilitatem, et necessitatem azon, esméretlen veszedelmes nyavalya, melly Országunkat egyszerre meg lepte, bizonyára akadályoztatta is: annyival is inkább pedig, mivel Eleink példáit Követni Jegbátorsngosabb — ut, és mivel Felséges Fejedelmünk is a’ Királyi meghívó Levelében az
