1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

1832 / 2. ülés

n M ÁSOD r K V L É S, It szentelt, hasonló igyekezettel, ’s kész­séggel viszszonozzuk.“ — ..Minél nagyobb fiúi tisztelettel me^esme'rjiik ezen kegyelmes szán­dékban legkegyelmesebb Királyunk­nak hozzánk, ’sbazafitársainkboz von­zó indulatját — 's mennél inkább meggyőzet tétünk a’ felől, melly ne­­iie'z, ’s nagy fontosságú légyen ezen kötelesség, mellynek betöltését nem csak a’ Törvényi szava, hanem egy­­szer’smind a’ Felséged bizodalma is parancsolja; annál nagyobb ösztönt nyernek igyekezeteink, hogy c’ ditső bizodalmát bennünk méltán helyez­tetve lenni megmutassuk, ’s Felséged várakozásának tehetségünk szerént megfeleljünk.“ — „Midőn ezen közérzéseket emlí­tem azoknak igen nagy részét, melly tudni illik minden Magyart , minket pedig ezen pillantatban, mcllyben a’ Királyi szék körül állunk még sokkal elevenebben keresztül hat, einem balgatbatom. — Midőn tehát ennek, gyenge, ’s belső indulatinknál sokkal csekélyebb tehetséggel akarok tol­­mátsa lenni: ezen fényes alkalommal ismétlenem kell nem csak azon forró óhajtásokat, mellyekkel szíveink a’ Felséged hoszszas egészségéért’s bol­dog Országlásáért buzognak, de azon bokros örömnek érzését is* mellyel a’ jó ’s IN agy Istennek jó téteményét áldjuk, melly Felséged­ben népeinek szerető Attyokat ennji üj veszedelmek közt épen , ’s egészség­ben megtartotta: — szeretett úját pe­dig Koronáinak , ’s virtussainak örö­­kössét ifiabb Királyunkat, azon vészé­­delemben, mellyel ötét a’minap egy gonosz embernek álnok. ’s átkozott vakmerősége fenyegeté, kedvező gond­viselésének pai’sával béfedezte.“ — simae sollicitudo, promovendae com­muni omnium felicitati consecravit.“ „Quo magis in benignissima hac intentione, propensum erga nos, po­pularesque nostros,Clementissimi Prin­cipis animum filiali cum devotione su­spicimus, — quo magis item convinci­mur, quam gravis, quantique mo­menti sit provincia, quae Nobis, non ex legis solum dispositione, sed ex au­gusta simul fiducia perficienda incum­bit, eo ampliori studia nostra ducun­tur incitamento, ut hanc ipsam tanti nominis fiduciam optime fuisse collo­catam probemus, altissimaeque de no­bis exspectationi pro viribus satisfa­ciamus»“ „Sensa haec communia cum me­moro, praecipuam eorundem partem, quae llungaros quidem universos, nos autem isto momento, quo solio Regio affundimur, multo adhuc vividius per­vadit, praetermittere nullo modo pos­sum. — Hujus interpretem igitur, te­nui licet, internique affectus magni­tudine longe inferiori adparatu actu­rus, hac etiam solenni opportunitate nequeo non reiterare, et ardentissima vota, queis pro longaeva Majestatis Vestrae Sacratissimae incolumitate, fe­licique Regimine corda nostra aestuant, — et exuberantis gaudii sensum, quo illud Dei ter Optimi Maximi beneficium prosequimur, quod in Majestate ^ e­­stra Sacratissima, amantissimum Po­pulorum Patrem, tot inter noviora etiam pericula, salvum sospitemque servaverit; — dilectissimum vero Fi­lium, Coronarum aeque ac \ irlutum suarum Haeredem, Juniorem Regem nostrum, in summo, quod nuper ex nefario, et nunquam satis exeerando scelesti hominis ausu, imminebat di­scrimine, propitiae nobis providentiae scuto protexerit.“ v-

Next

/
Oldalképek
Tartalom