1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 24. ülés
HUSZONNEGYEDIK ÜLÉS. 242 ah hinc circulariter intimatam, puncto signanter 8-vo id praescribentem: ut si matrimonio inter utramque partem Augustanae, vel Helveticae Confessioni addictam, contracto, alterutra partium ad Sacra Romano Catholica transiret, aut soluto per mortem matrimonio, pars superstes ad Religionem Catholicam converteretur, in casum quidem conversi patris, proles omnes in annis discretionis nondum constitutae, absque discrimine sexus; conversa autem ad fidem Catholicam matre, nonnisi sui sexus proles, infra annos discretionis constitutae, in religione R. Catholica educentur, in occursuris casibus educationis prolium seu ante, seu post conversionem parentum suorum natarum exacte observandam, hocque scopo republicandam esse clementer innuit. Id ipsum praet. D. Vestrae hisce significatur eo fine: ut se Altissimae huic republican jussae Ordinationi ad amussim conformare, et ejus observantiam porro quoque procurari facere velit. Datum ex Consilio Locumtenentiali Hungarico Rudac die 22-a Mensis Septembris anno 1818. celebrato. Az Elölülő azt tartotta, hogy eggyes esetet adván elő Rekes Vármegye Kóvetje, legjobb volna a’ maga sorjára, tudniillik a’ sérelmek öszveszedésére nevezendő kiküldöttségre utasítani, ellenben Réke's Vármegye Követje azt állitván, hogy itt ollyan felsóhh Rendelése forogván kérdésben a’ Kormánynak, melly az 17Q0f\ 26 törvényt egy oldalulag magyarázza, közönséges a’ sérelem, és az Izcnetbe való. Temes Vármegye 1-ső Követje pedig olyannak tartván ezen Rékés Vármegye által előadott egyes esetbeli sérelmet, melly az Izenetben elő nem fordul, tudniillik, hogy midőn valamelly árván maradott gyermeknek gyám attyaakad, nem lehet azt megengedni^ hogy a'gyám atya a'maga vallásába ne nevelhesse az illyen felfogott gyermeket, mert külömben az illyen szerencsétlen gyermekek a’ polgári Társaság kárával minden gondviselés és nevelés nélkül maradnának, úgy vélekedet, hogy ezt az Izenethcn világosan ki kell fejezni. Rorsod Vármegye 2-dik Követje előadta, hogy ha kívántatik száma nélkül való Actákkal szolgálhat, mellyek mind ezt bizonyítanák, hogyEvangelicus Szüléknek, midőn azok későbben a’R. Catholica hitre általmennek, gyermekei, kik még akkor születtek , midőn az Evangelica vallást követték, kénszeritteltnek a’R. Catholica hitre való által menetelre, pedig ez nyilvánságosan a’ törvény rendelése ellen, vagyon, mert azon vallásban, mellyben született, senkit háborgatni nem lehet, azt tartja tehát, hogy ezen esetet az Izenctbe bekell tenni. Ugyan ezt sürgetvén Tolna és Pest Vármegyék 2-dik Követ jei, és többen is Az Előlülő kijelentette, hogy a’ többség kívánságának engedvén nem ellenzi, ha ezen egyes esetről is tétetik emlékezet azon czikkelyben, melly a’ talált gyermekekről szól. Ezek ciánt olvastatott a’ Ill-dik Szakasz , melly így kezdik : Harmadik sérelem o' melly , a' végre hajtó hatalom Temes Vármegye i-ső Követje meg nem tudta magát azon nyugtattni, hogy az 17q0/"1 26 törvény 13-dik czikkelye ujjabb törvény által eltöröltessen, a’ vallás legszentebb kincse lévén az embernek, melly azt minden világi , dolgok felett felemeli, a’ ki a’vallás méltóságát érzi lehetetlenéi nem esmemie a’ lelki esmérct szabadságát, de midőn valaki nem belső meggyőződését, ’s önn
