1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

1832 / 24. ülés

240 HUSZONNEGYEDIK ÜLÉS. Bojt elő Hava 26-kán. /»z Elölülő eleibe terjesztette a’ Karoknak és Rendeknek, hogy a’ mai tanácsko­zás tárgya le'szen azEvangelicusok vallásbeli serelmei dolgában készült Izenetnek hátra levő része, olvastattni rendelte teliát. az Ország Bírája ítélő Mestere Végli Ignátz által annak 111-ik Szakasszát azon modositás szerént, melly a’ tegnapi Ülés­ben be adattatott Békés Vármegye Követje most érkezett utasításánál fogva előadta: hogy, mivel a’ KK. és RR. törvényhozóibölcseségeket jelenlegéppen az lZQO/lik 20-ik sarkalatos Törvény Czikkelybe ütközőknek orvoslása foglalatoskodtatja, enged­jék meg, hogy annak bahnagyarázatjából eredett egyes külön sérelmét Küldői­nek előadhassa, és annak hathatós pártolását itt, hol annak mind hellyét, mind idejét most legalkalmalosabbnak gondolja, a’ KK. és Rendektől kérhesse. Hogy pedig ezen dolognak egészlen felderítve minden oldalú esméreté­­be juthassanak a’KK. és Ilii., előbb magát az esetet, mely a’ sérelmet szülte, kí­vánja elő terjeszteni. — Az eset ez: Körös Tartsai lakos,Nagy Sándor, elvévén magának hitves társul Huszár Ersébetet, több ideig éltek együtt és gyermekeket, is nemzettek; mig utóbb a’ nevezett Aszszony Szentesi János nevű emberrel buja érzelgő esmérettségbe esvén,’s azzal öszve szövetkezve annyira elvetemedtek, hogy Nagy Sándort együtt az élők seregéből kitiltani nem iszonyodtak, ezen borzasztó gyilkosságért őket az igazság boszszú álló karja utói érvén , mi után a’ Felségnél sem találtak kegyelmet, mint gorosztévők ugyan csak mind a’ ketten hóhér pallossá által ki végeztettek. Midőn azomban az élet révpartján látták ma­­gokat. meggyőződésből é, vagy valami ketsegtető reményr szikrájától élesztetve a’siralomházban mind az Aszszony Huszár Érsébet, mind Szentesi János eddigi Reformáta vallásokat a’ Romai Catholica hittel cserélték fel. — Maradtak pedig ezen férje meggyilkolásáért életével bűnhődött aszszonynak Nagy Sándor törvé­nyes férjétől, ki szinte Helvecziai vallástételt követő vala, gyermekei, kik közzül 2 leány, 1 fiú; — Szentesi Jánostól pedig 1 csecsemős fnícska. A’ dolog illyeté­­ni helyhezetének csak hamar tudományába jutván a’ Nagy Váradi Megyés Püs­pök Laicsák Ferencz Ur, nyomba rendelést tón, az illető Catholicus Plebánus

Next

/
Oldalképek
Tartalom