1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

1832 / 23. ülés

<238 IIUSZÓNIIA R MADIK ÜLÉS. megye 1 Köve tjének itten több ízben felhozott inditvánnyára a’ szóló Követ is ki jelentette: hogy minekutánna a’ N. Váradi Káptalannak Kővel je actió alá vettetett, vele együtt székét nem ül, az azután történtekre nézve értelmet *s vélekedését, a’ kérdéses napon ki nem jelentvén. Ugocsa Vármegyének 1-só Követje: az actió igazságosan lévén elha­tározva attól el nem ál; többnyire azon előadásra, hogy a’ Vármegyéknek is az a’ szokása, azt feleli: hogy történnek ugyan a’megyékben is illyes esetek; de 37 illyés széksértések helybeli történvén, a’ törvény értelme szerint hely­ben is ítéltetnek meg, és így azokban a’ kitiltásnak helye sem lehet; azon 'esetekben pedig, midón valamely Tábla Kiró fényitó per alá ve'tetetik, a’ kereset már magával becstclenítést hordoz, és így a’ jelenesethez nemha­sonlítható; nem is mindég ál a’ kicsinyről, a’ nagyobbra a’ következtetés és hasonlatosság. — Továbbá a’ kimenetel elrendelése Conclusum nem volt, mért ezt csak a’ törvényes Előlülő mondhatja ki, de azon számos követek kik el­lenkező vélekedéseiket mai nap előadták, ezt hasonló képpen bizonyítják; — ha tehát a’ N. Várodi Káptalan Kővetjé önkényt ment ki, önkényt be is jö­het ’s e’ végre semmi üzenetre vagy meg szollitásra szükség nincsen. Az Elölülő: figyelemmel ki halgatván az előtte szólott Követeket, észre vételeit Csongrád Vármegye Követjének azon szavain kellene kezdeni: hogy el hagyá egy kevés időre Tanácskozásainkat Hazánk védangyala akkor, mi­dőn a’ fenn forgó nagy tekintetű tárgy feletti csendes , kimeletes és fontos előterjesztéseket a’ többször érdeklett kellemetlen eset váltotta fel; de mai na­pon viszsza jött újra a’ béke olajágával Hazánknak egy kevés időre eltávo­zott véd angyala, és ama kedvetlen közbe jövetel iránt való Tanácskozásain­kat megint a’ szelídségnek , és rendnek leikével kormányozta , azon szent ügynek szelleme szálván megűjra bennünket, melly általa félbe szakaszlatött. — Hálás érzéseit jelentette ki továbbá az Elölülő : hogy többen az előtte s züllött Követek közzül Elölülői jussainak tellycs hathatosságű törvényes gyakorlását önkényesen kívánták, és azok csonkításának ellene mondottak, meg győzetetvén a‘ felől, hogy ezen Jussoknak se'rthétettlen feltartása az egésznek javával légyen össze kötve. A’ haigatás és tanulás kedvért az Or­szágos Gyűlésébe be eresztett balgátok , viszsza élvén helyheztetésekkel , rendetlen magok viseleté és lármájok által az Országos Tanácskozások folya­­matját felháborítani bátorkodtak; de hogy ez jövöndőre nézve ne történjen a’ Karoknak és Rendeknek bölcsessége az Elölülőnek törvényes befolyásával az illető czéleráüyos módokat bizonyosan fel fogja találni. Többnyire a’ mi a' mai Tanácskozásoknak 'resültátumát illeti, három főbb részekre lehet azt at osztani. Ellőszször: Bihar Vármegye Követjének egy szinte Követ által tör­tént megsértése, és ennek következésében az utóbbi ellen rendelt Actiórol vala a’ szó, voltak ugyan többen az előtte szólották közzül , kik magának Bihar Vármegye Követjének engedelmes kinyilatkoztatása után is, e’ részben enyhítőbb módokhoz kívántak nyúlni, de a’ többség az actió fenmaradását kívánván, ennek megliagyattatását ezennel, és pedig különösen azon itten­felhozott okból kijelentette, mivel kettőn ál a’ vásár, és ha az actió a’ Vára­­di Káptalan Követjének megnem eggyezése nélkül törültetne el, azt mondhat­ná ezen Követ, hogy a’ mit az Igazságtól várhat, azt á’ kegyelem útján meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom