1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 22. ülés
HU SZÓ NKETTÖD1K ÜLÉS. 203 magyarázatokra szolgáltatott alkalmat kitörültettni óhajtotta. Elesmórve lévén tudniillik azon Principium hogy a3 Polgári alkotmány hatósága egyedül arra terjedhet, hogy a' fenntálló Társaság czéljával ellenséges vallás gátoltasson, természetes azon folyadék, hogy az Országban bévett Vallásokat kiki szabadon 3s megszorítás nélkül követheti, *s minthogy a1 Polgári Szővettség Czéljával inkább megegyez, ha az Egyházi engedelmesség, a3 Polgári engedelmességnek kútfeje, mintha az első a’másiknak szülöttje legalatsonyabbnak tartá olly Embernek helyheztetését, ki tsak azt hiszi, a3 mit hogy ingyen, felsőbb Rendelések által neki parantsoltatik — a* mi pedig az Indiferentisraust illeti, ennek tsak két nemét a3 Szólló esméri, — Indiferenseknek lehet mondani, azon tudós férfiakat, kik azt vélvén hogy a3 böltsességet egészen már magokévá tették, a3 Vallásbéli Mysteriumokat is, puszta eszekkel megfogni, 3s úgy mint más princípiumokat kinyomozni törekedvén, de ezen czélt el nem érhetvén, — ezen tekintetnél fogva, éppen semmit sem hisznek, s az illyetén Tndiferentismust annál is inkább minthogy ennek követői nagyon ritkán a3 Vallást megváltoztattni szokták, Törvény által gátolni lehetetlen — az Indiferentismusnak másik neme az által szlilettetik, ba valaki tsak egy Valláshoz ragaszkodván, 3s abban egyedül lelki üdvösségget, és nyugalmat keresvén, de ezen agyedűl jónak véltt Hitnek gyakorlásától erőhatalom által eltiltatik, 3s a3 parantsolt Vallást követni vonakodván az Indiferentismusba esik — melly kárhoztató következéseket tsak az által elhárítani lehetséges, ha az átmenetei önkényes korlátok közzé nem szoríttatik, 3s a’ kerűletbeli Küldöttségnek Javallatja némelly módosításokkal elfogadtatik — egyéhb eránt azt is kinyílatkoztattván, hogy azon Követek, kik az átmeneteit tsak egyszer megengedni, 3s igy a3 Polgárt arra, hogy tsak egyszer éltében valamit jobbnak lenni véljen, Törvény által lekötelezni kívánják, mind a3 polgári szabadság, mind az elmebéli kifejlődésnek tekintetéből agyét nem érthet, hanem azon esetre, ha már valami megszorítást divatba hozni kell, inkább Bars Vármegye Követje véleményéhez ragaszkodik. A’ Jász és Kun kerületek Követje: még tegnap kívánta3 vólna, a' felfogott Izenet 2-ik Czikkelye eránt vélekedését előterjeszteni, melly után hosszas ideig várakozásba vólt, mindazáltal, ezt, azon okon: hogy a’ többség szava, jóllehet még többen is, a* szóllás végett álva maradtak, — hamarább kijelentetett, és a’ Gyűlés is eloszlatott, megnem nyerhetvén akkor: kötelességének tartja mai napon, folytatólag előadni vélekedését az érintett Izenetnek 2-ik pontjára nézve azért is: hogy Küldői e* tárgyban Votum nélkül ne maradjanak. — Ha a3 Szólló mind azon tsoportos okokat, mellyeken meggyőződése alapúi, itten rendre elő akarná hordani, akkor nem tenne egyebet: mintsem azokat ismételne, mellyeket a3 Karok, és Rendek közzül, többek nagy fontossággal előadták a3 tegnapi Ülésben; azoknak tehát ujjabbi felhordásával a’ Karoknak, és Rendeknek alkalmatlankodni nem kívánván, rövideden arra szorítja előadását: hogy a’ mennyiben az érdeklett 2-ik Czikkelynek szerkeztetése, úgy a3 mint ezen Ülésbe hozatott, leginkább megfelel az érni óhajtott czélnak, Ő részéről azon Czikkely egész foglalatjának megmaradására szavazik, és kívánja, hogy a’ hat heti Censura, melly a3 Törvényben esméretlen, eltöriiltetvén, az 1790-ik esztendei 26-ik törvény 13-ik §-a annál inkább kitörültessen, mivel sem a’ lelki esméretnek, sem 51*
