1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 21. ülés
173 A' 20-dik előtti lG-ik, 17-dik, 18-dik es lQ-ik Országos Ülések egyedül a’ Fd Kendeknél tartattak. HUSZONEGYEDIK ÜLÉS. Böjt éld hava 21-én tartatott. A z Elolülo. Minek előtte a’ tegnapi napon felben hagyott Izenet eránti tanácskozás folytatódna , felolvastatta a’Nádor Ispánéi ítéld Mester által ugyan csak tegnap a’ fd Kendeknek a’ Királyi Előadások , valamint az Eloleges sérelmek tárgyában költ második rendbeli válaszait, mellyek dictaturára bocsátatván — Ezek után folytatatott a’ tegnapi Izenet 2-ik Czikkelye: Méltán meg kívánja etc. Nyitra Vármegye 2-ik Rövetje azoknak sorában számítja magát, kik a’ liberálisabb princípiumokkal büszkélkednék; de mégis a’ vallásbeli szabadságot és a’ liberalismust egész a’ zabolatlanságig kiterjeszteni nem szán, deka? i\era kívánja ezt mint egyes Polgár nem mint Jurisdictioja küldötjeannál kevesebbé, mint a’ Törvény hozd test tagja, mert a’ Törvényhozó Testnek valamint kötelessége a’ vallásbeli szabadságot pártolni, úgy más részről kötelességében áll , minden kihágásokat és zabolátlanságokat gátolni. — Soha sem volt, nem is lészen Küldőinek szándéka, hogy egyik hitről a’ másikra való ált menetel ’gátollassék, sdtt igen is szabad légyen a’ vallást változtatni: mert ezen Juss Törvényeinkben gyökerzik , mert a’ természeti ’s emberiség legszebb és legszentebb Jussaihoz tartozik a’ belső meg gyözödést követni. De minden, még a’ ki terjedtebb szabadságnak is vannak ki szabott határai, mellyken túl menni veszedelmes. — Ha mi tehát egyik Religidrul a’ másikra való által menetelt határozatlanul megengedjük, a’palle'rozatlan köz nép e’ valóságos vallásbeli szabadságot a’ zabolátlánságtól nem fogja tudni megkülömböztetni. Ez pedig hova vezeti a’ köz népet, — az erköltstelenségre cs csak ugyan az indiíferentismusra, — ennek káros és szomorú következeseit, minthogy mindenki tudja, elő számitani feleslegesnek tartja. Továbbá azt mondja, hogy ha mi a’ vallásbeli szabadságot ’s a’ liberalismust a’ legmagossabb pontra állítani akarjuk, sőt ha mi magát a’ zabolátlanságot is (a’ mint nem reményű) pártolni kivannók , akkor is legfőbb a’ mit mondhatnák az, hogy a’pallérozott embernek a’ rcligióra nincs szük-44
