1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 20. ülés
HUSZADIK ÜLÉS. 163 okból, hogy így megelőzhessük azon szomorú eseteket, hogy a’gyermek szülőinek, ’s a’ Hitves társ hitvessenek karjai közzül a’szelíd vallás ürügye alatt kiragadtasson. Azomban telyesedjen ezen kívánság, vallyon elkerüljük e’ ez által ama pathetice leírt eseteket? A’ törvény, hogy csupán elvesztett papiros ne legyen, engedelmességet, ’s ha ezt nem talál, erőszakos végre hajtást is kíván. Már ha ezen alkotandó Törvény esetére az Evangelicus atya gyermekét Catholice kívánná nevelni, abban őt tulajdon principiuminak, ’s lelki esméretbeli Jussainakszembetűnő megsértése nélkül akadályoztatni nemlehet ; ha pedig a’ törvényt végre akarjuk hajtani, úgy ismét csak olt leszünk, a’ hói vagyunk, t. i. szükséges less* minden principiuminak, szabadságának, ’s minden philantropiai érzelgésnek ellenére is gyermekét Protestáns nevelés végett karjai közzül kiragadni. Annál bizonyosabban meg fog történni ez, ha a’vegyes házasságban özveggyé maradt Catholica Anya hátra hagyott gyermekeit Evangelicus attyok vallásában tulajdon meggyőződése sugallássa szerint nevelni nem akárná; előbb religióbeli meggyőződése miatt büntetni kellene őt, ez pedig nem használván, minden esdeklései, panaszai, és siránkozásai mellett is, árváitól megfosztani. Egyéberánt sem foghatja meg a’szólló Követ, hogyan álhat azon kívánság , hogy megváltoztatván ezen pontban a’ 2Ö-ik Törv. Czik. ezentúl a’ vegyes Házasságokból eredt gyermekek apjok religióját kövessék, a’ sérelmek sorában. Ha a’ Kormányszék valamelly Törvényt meg nem tart, vagy önkényesen magyaráz, az valóságos sérelem: de maga a’ törvény gravamen tárgya sohasem lehet* és így azon kívánság is , hogy az említett törvény megváltoztasson, soha sem sérelem, hanem legfeljebb csak kérelem lehet. Mivel tehát a’ reversalisok sem az Evangelicus atyafiak vallásbeli prin-* (ópiumaival, sem pedig a’Bécsi és Lintzi Békekötésekkel,’s az 17Q0-ki 2Ö-ik Törv. Czik. nem ellenkeznek, mivel akár adódnak azok, akár nem, a’ vegyes Házassá6 gok azok miatt semmi akadályt sem szenvednek, mivel azokat a’ Protestáns férj minden kénszerítés nélkül szabad akaratja szerint adja, mivel a’Kormánj'szék azokat sohasem parancsolta, hanem csak, mint minden más szabad személyek közt szabadon kötött szerződést úgy tekinti: telyeséggel meg nem foghatja a’szólló Követ, hogyan foglalhassanak azok a’ religiónarium sérelmek sorába hellyet; Mivel pedig továbbá az ezen Izenetben kifejezett kívánság, hogy ezentúl szabad legyen érett korában kinekkinek azon vallásra által menni, melly önnön bélátása, ’s meggyőződése szerint lelkinyugalmát eszközölheti, illy általánossan kimondva mind a’B; Catholicum princípiumba, mind pedig a’Felség törvényes Jussaiba ütközik , ’s azon veszedelmes Indiííerentismusra vezet, mellyet ezenlzenet is kárhoztat, ’s mivel az 17Q0-ki 26-ik Törv. Czik. tulajdon szavai szerént örök időkre hozattatott: azon sarkallatos, ’s a’ Bécsi és Lintzi Békekötéseken alapult, ’s Protestáns atjánkliainak legdrágább Jussait védő Törvény mellett egész kiterjedésében ezentúl is áll. Ung Vármegye Követje előadta: a’ polgári Társaság, legfőbb kötele a’ vallás , innen az e’ tárgyban hozandó Törvények azok, a’ mellyek leginkább megkívánják a’ Törvényhozóknak figyelmét; mert valamint egy részről ügyelni kell arra, hogy a’ lelkiisméret’ szabadsága ne korlátoltassék, úgy másrészről vigyáznia kell arra, ne hogy ezen szabadság abeat in procacem libertatem. Tudjuk azt, hogy a’nevelés által Leszívott princípiumaink ollyanok , mellye-41 *
