1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 15. ülés
Tizenötödik ülés. 14$ A' hódító Solimán is csudálkozott; a’ deák nyelvnek használása mellett is nagyokká es dicsóekc lettek. — Nem ártott az égő honszeretetnek a’ deák Törvény; nagy Nádorunk Báthory ’s több akkori Ország Eleink deákul nem tudtanak, ’s még is nem juta eszekbe, hogy Törvényeinket más nyelven szerkeztetni kívánják. — Croatiát a’ szív és rokon érzés indította a’ velünk való égyességre, mellyet századoktól fogva olly híven fenntartottanak, tellyesedjen tehát Ezeknek iskivánságokj és erőltetéssel ne ingereljük őket, mikor különben is önként versent kívánnak futni nyelvünk’ tanulásában. Itt is leg czélarányosabb lesz azon köz beszédnek tartalma ,festina lente.“ Külömben is ezen nagy tárgyat nem kivonatokban, hanem méltóságához képest egész kiterjedésében kelletik felvenni « Thurócz Vármegyének Követje a’ Liptóinak felelve elóbbeni előadását újra meg győzódésébe és utasításába gyökerezte; Borsód Vármegyének Követje más következtetést várt volna az Egri Káptalan Követje előadásából, különösen azon tekintetből is, mivel az Egyházi Hend, melly Hazánknak annyi jusaival bír ’s különösen Borsódnak is 1/11 bírja leginkább köteles annya nyelvünk pártolására; részéről, ha valaki a’ Követek közűi azon Javallatott terjesztené elő, hogy az Isteni tisztelet egész Hazánkban magyar légyen, abban is szívessen meg egyezne* Trencsin Vármegyének Követje a’ Liptóinak felelve arra hogy Liptó Vármegyének lakossai nagyobb részben nem tudnak magyarul azon észrevételt tette, hogy deákul még kevesebben tudnak. — Nem annya nyelve e’senkinek, Szüléinktől gyermekségünkben eztet nem tanuljuk; ha tehát olly sok időt forditánk eddig egy idegen nyelvnek meg tanulására , fordítsuk azt annya nyelvünkben való tökéletesítésünkre. Vendégnek a* Hazai nyelvet mondani nem lehet, mert minden Nemes embernek egy a’ privilégiuma * és így egy a’ kötelesége is, hogy annya nyelvünket meg tanulja* r Liptó Vármegyének 1-ső Követje a’Trencsini Követnek felelve kinyilatkoztatta, hogy előadásában, mellyet ismételve elmonda,semmit a’mi annya nyelvünk kissebbitésére szolgálhatna, nem mondott; hozzá adván elóbbeni terjesztéséhez még azt, hogy most is több Tisztviselők, és Egyházi Személyek vannak Liptóhan, kik nyelvünket nem értik, és pedig éppen ezek szolgálhatnának leginkább a’ nyelv terjesztésére, és éppen ezért kérte ki fenntebbi beszédjében a’ Karok és Kendeknek sikeres gondoskodását* Bács Vármegyének Követje a’ Thűrócz Vármegyei és Egri Káptalanbéli Követeknek felelve, azt álitotta: hogy anya nyelvünket a’ Törvények szerkeztetésére, többé alkalmatlannak mondani nem lehet, a’ mennyiben a’ Honnyi nyelven készítendő Üzenetekre, és Felírásokra nézve mind a’ két Tábla meggeyezett; pedig a’ Törvények ezekből szoktak összve szerkeztetni. —A’ mi J3a'festina lente(i kifejezésben foglalt Tanátsot illeti, ezt 800 esztendők leforgása alatt igen is megtartottuk , és ideje már, hogy tovább mennyünk. 50 *
