1832-1836 Irományok 1. • Acta miscellanea diaetalia annorum 1832-1835 / [s.l.] / [s.a.] / [1832-1835]
42. Felirás az urbéri Törvények alkotása tárgyában az 1834. esztendei Augusztus 28-kán költ Kegyelmes Kir. Válaszokra nézve
/ i no a’ feletti Törvény javallatot Temes, Torontál, és Krassó; nem kiilömben Posega, Veröcze és Szerem V árrnegyék tekintetében az e’ részben ottan divatozott úrbéri, rendelethez alkalmaztattuk, egyedül az eddig fenn állé Úrbérek értelmét felvilágosító azon záradéktól, sem ataljaban, sem az ok egységénél fogva a’most nevezett hat Vármegyékre nézve el nem távozhatunk,bogy aJ földes Úr a’jobbágyok kereskedésbeli sertvéseinek be fogadására ne legyen köteles; maira aJ szokás az Úrbérek értelmét mino denhol ekép magyarázta, de külömben is egy olly aránytalan rendszer, mind a’ földes Úri tulajdon, mind az osztó igazság természetével megütközne, melly által némelly egyes jobbágyok felesleges használata miatt a’ földes úr, sőt magok a’ többi jobbágyak is eJ részben fogyatkozást szenvedni kéntelenittetnének. Az 5. pontba, melly így kezdődik „ezeken kívül“ ’s a’ t. a’ K. K. Válasz következésében azon óvás béiktatását véljük szükségesnek: hogy azok a jobbágyek, kiknek az úrbérvagy későbbi rendbeszedések által, úgy az eddigi gyakorlat szerént határokon kívüli erdőkben jeleltetettki a’ faizás, ennek használatában jövendőre is meghagyatnak. A’ §-us 6-dik pontjára javallt módosítás eránt pedig nintsen észrevételünk. Ezek után fontolóra vettük a’ nádiás eránt kijelentett K. K. kívánat tartalmát, minek folytában a nádiás rendjét a’ faizás eránti elvekhez hez tractantem sectionem proponuntur, reflexionibus accedendo, hac de re sonans Articuli projectum reflexe ad Comitatus, Temes, Torontál et Krassó, Posega item Verőcze et Szeréin hucdum vigenti in iisdem urbariali provisioni conformavimus, ab ea nihilominus, quae Urbariorum genuinum intellectum explicat clausula — nec universal, nec oh subversantem rationum identitatem relate ad praenominatos (> Comitatus recedi posse arbitramur, ne quippe Dominus terrestris, pro quaestu destinatos subditorum Sabellicos glandinationis fine ad sylvam recipere teneatur — praeter quam enim, quod Urbariorum intellectus hac in parte ubivis usu ipso praemissam nactus sit interpretationem, nec cum proprietatis Dominorum jure, nec cum distributivae justitiae regulis conciliare valemus talem provisionem, cujus indnltu ob improportionatum nonnullorum singularium subditorum usum Dominus terrestris imo reliqui etiam subditi in beneficio hocce restrictionem pati cogerentur. Sectioni 5-tae, quae sic incipit,,,praeter haec“ in sequelam benignae Resolutionis eam cautelam intercalandam arbitramur: ut illi subditi, quibus lignatio focalis, seu occasione introducti Urbarii, seu per subsequas regulationes autpraevigentem usum in extraterritorialibus sylvis assignata est in usu beneficii hujus deinceps quoque conserventur: nulla intuitu modificationis ad sectionem 6-tam desideratae occurrente reflexione — Arundinationis beneficium sumta in pertractationem eatenus edita benigna Resolutione Regia, adoptatis iu re lignationis principiis conformandum, hoc-
