1832-1836 Irományok 1. • Acta miscellanea diaetalia annorum 1832-1835 / [s.l.] / [s.a.] / [1832-1835]

42. Felirás az urbéri Törvények alkotása tárgyában az 1834. esztendei Augusztus 28-kán költ Kegyelmes Kir. Válaszokra nézve

A’ 7-ik §-nak b) pontjára javait kivételben megnyugodván, egyszers­­mint abban is megegyezünk: hogy ezen §. sarkához következő pont tóldattas­­sék: „Egyéberánt nyilván rendeltetik, hogy a szabad adási tehetőséggel élni uh aró jobbágy, ha külömben a jelen Törvény-Czikkelly el megállapított fel­tételeknek tökélletesen eleget tett, a’ te­lek haszonvételét akár mikor, 's jeles­sen o’ 2-ik §- ban meghatározott idő­határon kívül is a’ vevőre általruházhat­­ja A3 8-ik ^-nak c) pontjára a’ le­gelő használata eligazításának tekin­tetében az osztó igazság szabályai azt kívánják, hogy valamint a’ földes Úr a’ meghatározandó legelői illetőség kiadásával tartozik — ha szinte a5 jobbágy abban mind eddig a’ földes Úr használata által megszoríttalott volna is 5 úgy aJ jobbágy is ellenkező esetben, ha t. i. a’ legelő használatát járandóságán túl terjesztette, abban erányos megszorítást szenvedni köte­les légyen. A5 legelő elkiilönözése kultsának, 3s módjának meghatározá­sa a’ 3-dik T. Czik. 3-dik §-ra tar­tozik ugyan, annak kijelentését mind­azonáltal: hogy a’ telek vevése aJ le­gelő használata'nak törvényes erány­­ra leendő' szorítását meg nem akadá­lyoztatja, már a’ vevő biztosításánál fogva is e’ pontra tartjuk szükséges­nek, s ezekre nezve a5 ,iVagy meg­szorítástszavaknak kihagyására an­nál kevésbé hajolhatunk, mivel ezen kifejezésben a3 legelői használat kul­tsának meghatározásakérdését foglal­va látjuk, mi nélkül az adófizető sor­sa e’ részben bizontalanságban ha­­gyattatna, s minek hijánya több egyes esetekben magokra a5 jobbágyokra nézve is az előtti használat tekinte­tében kártékony lenne. Ad §-i 7-mi sectionem b) deside­ratae exceptioni acquiescentes ineam quoque sententiam ultro concedimus, ut ad calcem^.hujus sequens enunciatio subjungatur. —,,Cueterum diserte sta­tuitur, ut subditus facultate liberae ven­ditionis uti volens, si secus omnibus Art. hoc praescriptis conditionibus ex asse sa­tisfecit, usufructúationis beneficium dum et ijuundo, et etiam extra tempus, §. 2-0 attactum, in ementem transferre possit.ti e Ad §-i 8vi sectionem c) quem­admodum Dominus terrestris deter­minandae pascui competentiae ex­cisione obstringitur; etiamsi subditus ejus intuitu per usum Domini, restri­ctionem hactenus passus fuisset, ita vicissim rationi distributivae justitiae congruum existimamus, ut ubi subdi­tus praebabitum pascui usum ultrq, competeutiam praetendit, jus sit Do­mino terrestri usum puscui ad lega­lem mensuram reducendi; enuncia­­tionem principii hujus causa quoque praestandae emtoribus securitatis hoc Joco necessariam; — ad sphaeram autem Art, 3—ii §-i 5-ii quaestionem determinandae clavis et modi se­gregationis pascui pertinere censentes —benigne propositae vocum — aut res trictionemfi exmissioni eo minus assen­­tire possumus: quod expressioni huic quaestionem adoptandae, reflexe ad segregationem pascui necessariae cla­vis inesse videamus — sine qua sors contribuentis hac in parte incertitu­­dini committeretur, cujusque defe­ctus, praevigentis pascui usus in re­spectu, compluribus specialibus in casibus ipsis quoque subditis damno­sus evaderet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom