1832-1836 Irományok 1. • Acta miscellanea diaetalia annorum 1832-1835 / [s.l.] / [s.a.] / [1832-1835]
40. ülés 56. sz. alatt Felette a Karoknak és Rendeknek a Vallásos tárgy eránti újabb válaszokra a Mélt. Fő Rendeknek
III. A’ Csábítás eránt előladott pontban egészlen megeggyezvén a’ Méltóságos Fő Kendek. IV. A’ mi a’ Catholicus Gyermekeknek Evangelicus Oskolákban való járását, úgy melléjek fogadandó Evangelicus Tanítókat illeti, akár mint «'»hajtják is a" KK. és RR. az eggyiittértést, nem lehetnek azomban a’ Méltóságos Fő Rendekkel egy értelemben, mert a1 művelődés minden embernek véle született Jussa, mellyből folyik, hogy elérésére szolgáló módokat felkeresni, ’s használni annak szabadságában áll. Az emberrel született Jogokat, alkotmányos Országban nem különös törvénnyel kell, szerezni, hanem ha azok egyenesen ált nem adatának a’ kormánynak, sértetlen fenntartani kötelesség — illy korlátolás tehát méltán sérelemnek mondatik, melly nem csak a’ Catholicusokat, vagy Evangelicusokat kizárólag, hanem minden polgárt egyerányosan érdekel, 's a’ mellynek orvoslását éppen e helyre, hol nem az Evangelieusoknak sérelmei, hanem a’ törvénynek, ’s törvényes szabadságnak a’ Vallásos tárgy eránti parancsolatok által ’s következésében történt sértései kivántattak elháritatni, vélik tartozandouak a’ KK. ’s RR. V. VII. Vili. A’ külső Academiákra való kimenetel megengedése — az Evangelicusok által feláliítatni kívánt kissebb ’s Grammaticalis oskolák, úgy Zsinatok eránt a’ Mélt. Fő Rendek megegyezvén. VI. A’Recopulatiok eránt való sérelmet akként a’mint Izenetekben foglaltatik óhajtják előlterjeszteni Ő Felségének a’ KK. ’s RR., s erre a’ Mélt. Fő RR. egész bizodalommal felszólítják. IX. Öszvekelések alkalmával már vegyes házasságok feloldozásakor , az Evangelicus félnek, újabb házasságra való lépés megengedése eránt, nem álhatnak el a’ KK. ’s RR. előbbi Izenetektől — meggyőzetvén, hogy kit kit csak saját törvénye kötelezhet, már pedig ki vegyes házasságra lép, vallását az által meg nem változtatja. Nem kívánják ugyan a’ KK. és RR. a’ törvényesen hozott ítéletek megszorítását, tudják azt is, hogy az ítéletek bővebb visgálása, a’ rendszeres felsőbb Riróságon kivűl másnak hatalmába nincs, de arról is megvagynak győződve, hogy a’ Kiró magának törvényt nem hozhat, hanem a’ törvényhozó tisztje illy est elejbe szabni, mellyhez az esetet illeszteni, s az ítéletet ahoz alkalmaztatni a’ Kirónak szoros kötelessége. Eme pont 2-dik részét, mellynek mint kívánatnak előterjesztesébeu a Mélt. Fő RR. megegyeztek, sem tekinthetik a’ KK. ’s RR. kívánatnak, minthogy ez már két Ország Gyűlésén, midőn az állítást támogató egyes esetek, inellyek felhozása azomban az Izenetből kihagyata a’ Törvényhatóságok által feladatának, mint Sérelmek terjesztettek Ö Felsége elejbe— ’s igy tellyes reménységek, hogy 6 Cs. Kir. Herczegsége s a’ Mélt. Fő RR. e tárgyban is megegygyezésekkel a’ KK. és RR. kívánságához járulandanak. X. XI. XII. XIII. Pontokat is mintáz 1790. 20. Törvényben ütközőket sérelemnek tekintik a’KK. ’s RR., s mint ollyakat óhajtják O Kir. t elsége 49
