1832-1836 Irományok 1. • Acta miscellanea diaetalia annorum 1832-1835 / [s.l.] / [s.a.] / [1832-1835]
25. Felirása a Karoknak és Rendeknek, melly által mind ezen, ugy az 1830. esztendei Ország Gyülésből felterjesztett Sérelmekre és Kivánatokra kiadandó Kir. Válaszokra folyamodnak
'£ ax Úrbéri útnak ezen §-ban sem leheti» elfogadását is kétségen kirftl valóvá tette. — A* 2-ik §-ra mennél nyomosabban vannak meg győzettetve a' KK és RR. arról, hogy ezen §-ban foglalt Javallatok a* Királyi Szék, és az Ország közös boldogsága gyarapodásának gazdag kifejlődést igérö kútfejeit bovitendi: annál álbatatosabban feküdvén szíveiken azon kivállakozási szabadságnak Törvényben való iktatása, mellyel ezen §-ban a* Földes Urak, és Jobbágyaik ■> költsönös üszve egyezések útján megadaltatni szándékoznak, említett Javallatoktól továbbá is el nem álhatnak. 19 Megfontolták a’ KK. és RR. mind azon tekinteteket, melyek e* részben a’ Királyi Kegyelmes válaszban felhozattatnak, és habár a’ IV-ik megelőző törvény Czikkely a’ föld tulajdonságát a’ Földes Urak részére valósággal, és nyilván feltartotta is, nem lehetnek a3 KK. és RR. azon értelemben, mintha ezen 2-ik §-i Javallat aJ IV-ik Törvény - Czikkely ama szavaival Össze ütközne, vagy pedig aJ Földes Úri tulajdonságot veszedelmeztetné — mivel azon felül hogy Törvény Javallatok minden kénszerítés kirekesztésével úgy a’ Földes Uraknak mint a’ Jobbágyoknak tellyes szabadságokra hagyván az öszve egye sűlést senkit nem kötelez, semmit nem parantsol, hanem tsak az egyesség készitésL nem tilalmazza éppen a’ tulajdonságnak Törvényen és Igazságon sarkalló szentsége hozza magával azt, hogy a’ Tulajdonos előtt ne zárattassék el azon út, és mód, mellynek^használásával, földjén lakozó Jobbágyával olly egyességre is léphessen, mellynek erejénél fogva Jobbágyát tartozásai, szolgálatai, és adózásai alól ne csak a’ Királyi kegyelmes válaszban is meg engedett módon , hanem szabados egyezéssel meghatározandó valamelly átaljános Tőke Somma felvételével örök időkig tartó kivállakozással is felóldozhassa. Nem lehetnek továbbá a’ KK. és RR. azon vélekedésben is, mintha t. i. aJ Javallali Tárgyat itt annál fogva kellene ehnellüzni, mivel a* tárgy érdeme az Úrbéri törvények alkotása közben el sem intézhető sokféle törvényes kérdésekkel van öszveszőve; mert ha a’ Jobbágy által miveit fold tulajdonossága a’ IV-ik Törvény - Czikkely kezdő szavai szerint azon igazsággal és egyenességgel megegyező kötelességet húzza maga után, hogy a’ Jobbágy Földes Urának szolgáljon, és adózzék, ’s ha az Úrbéri Rendszer és a’ szerződések természete, azt hozza magával, hogy foglalatjaikban a3 Felek költsönös viszonaik, és kötelességeik nyilván kifejeztessenek, — épen a3 dolog’ természete hozza magával azt is, hogy mivel aJ földes úri, és jobbágyi viszonokról, hasznokról, és kötelességekről az Úrbéri Törvér.y- Czikkelyek , az Úrbéri kötésekről pedig jelesen azon V-ik Törvény - Czikkely szóllanak. mint arról a mi Úrbéri tárgy, az Úrbéri Törvényekben történjék rendelkezés, ’s az Úrbéri jobbágyi kötelességek alól melly móddal lehető kiváltakozás is ugyan ott intéztessék el, a* hol a* külőmbeni kötelesség megszabattatott, még pedig annyival inkább, mivel ezen 5*
