1832-1836 Irományok 7/2. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
464. ülés
582 464 Ülés Írásai. — 28. Aprilis. lyek felküldését nem akarják ellenzeni, most egyedül ezeknek szerkezetére szorítják megjegyzéseiket, jelesül: A* Ludovicea iránt készítteti Törvény Czikkelyre nintsen észrevételük. A’ Museum eránti Türvény Czikkelynek 1-ső 2-ik és 5-ik §-aiban megegyezvén, A’ 4-ik §-ra valamint a5 múlt Országgyűlésén Jankovich Miklós gyűjteményére nézve tétetett határozat , hasonlőkép ezen Országgyűlésen is megnyugodtak a’ M. Fő RR. azon köz megegyezésben hogy O Cs. K. Herczegsége az Ország Nádora, ha Gróf Rádaynemzettség könyvárának megszerzését czélerányosnak esmerendi, az eránt méltoztatik a’ szükséges alkut elrendelni. — Ezt mindazáltal Ö Cs. K. Fö Herczegsége már úgy is felvállalván, illyetén elölépéseknek Törvénybe iktatását a’ M. FŐ RR. szükségesnek éppen nem vélik ; úgy szinte Az 5-ik §-ra: feleslegesnek tartják még annak megemlítését is, hogy a’ gyűjteményi jegyzékek napidij nélkül készíttessenek; mert ezen munkát a’ Ludovicea tárgyában külömben is foglalatoskodó Kiküldöttség fogván készite ni, annak napidij melletti vagy ingyeni munkálkodásáról teendő intézkedés úgy is egészen más helyre tartozik. A 6, 7, és o*ik §-ok többnyire ollyanokat foglalnak magokban, mellyek a’ Museumhoz alkalmazandó Tiszteknek kötelességekül tétetnek, és ígv inkább azok részére kiadandó utasítás, mint Törvény Czikkely tárgyául szolgálhattak. Minél fogva a5 M. Fő RR. sem ezeket, sem az elorebotsátott 4-ik §. nem tartják a’ Törvény Czikkely-be iktatandóknak , és az országos határozatot ezek eránt már elegendőnek Ítélik. —-------------- ■ "■TOSBiai ■ i 11 ...... ................................. r DCCXVI. SZÁM ALATT. SUB Nro. DCCXVL Második Visszon izenete a3 M. Főiden- Secundum Ren un c turn Exc. Procerum , deknek a Pesten országos költségen quoad Theatrum nationale Pestini felállítandó nemzeti Játékszínről. sumtibus Regni erigendum. i if Ji képen kellessék a’ Törvényhozás magas szempontjából a3 magyar Színház ügyét tekinteni: Ö Cs. Királyi Fő Herczegsége és a’ M. Fő Rendek előbbi viszonizenetekben eléggé kifejtették, de az óhajtott czél elérésére nézve is, mind azokat, mellyek vélekedésük szerént e végre vezethetnek, és Intézeteinkkel megférhető, minden készséggel elfogadták, és mivel előadott fontos okaik meg nem czáfoltattak, most is az akkori értélmekhez, és kinyilathoztatásokhoz ragaszkodnak.