1832-1836 Irományok 7/2. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
470. ülés
Acta Sessionis ii0. — 2. Nnji. 109 ö ál naiv, mcllyekre nézve azt, hogy valaha házhelyek nem lettek volna, megmutatni nem lehet; hogyha pedig valaraelly régi házhelytől elszakitattak volna a’tartozmányok,— ezeknek elszakitását, ’s hoválett csatolását mindazáltalha a’követelő fél bebizonyitandja, az oily házhely a’kultsba befoglaltassék. 3. <$. A’ házhelyek száma és mennyisége, a’meghítelt tanúk vallásaik, vagy a’ környülményekheZ képest, a’ gyakorlat kivilágosítására szolgálható okleveleknek, és más próbáló eszközöknek is használata folytában végrehijtandó bírói összeszámlálással fog megiiatároztatni. 4. §. Az osztályos atyafiak, vagy ezek jusán bírók között előfordulandó esetekben pedig— az elágazásra vagy osztályi részre leend tekintet. 5. §. Ha az előrebotsátottak segedelmével a3 házhelyek számát és mennyiségét világosságra hozni nem lehetne, illy esetben az arányuság kultsáúl azon divatozott gyakorlati mód vétessék fel, melly a’ Királyi jusokban, vagy köz haszonvételekben, vagy a’ szinte közös és a’ közbirtokosok köz megegyezésével felosztott teher viselésben van részvételi szabályul megállapítva. 6. §. Olly esetben továbbá, midőn a’ birtok állapótjának zavarban léte miatt, ezen kults sem hasznaitathatnék, kinekkinek belső telki birtokát — a’közös gyepből tett foglalásoknak és egyéb belső telki bitókká fordított külsőhirtok részeknek is kihagyásával — földmérő által felméreítetni kelletik; az abból kitetsző felszámítás fogván a’köz haszonvételek iránti rendelkezések alapjául szolgálni. 7. §. Ha pedig bírói ítélet által elhatároztatna, hogy a’ felyebb a’2-dik 4-dik, 5-dik és G-dik §§-ban megállapított kultsok nem alkalmaztathatok, akkor mindegyik birtokosnak egész Or. Gy. Iráni. VII. Kötet. aliquando sessiones haud fuerint, probari non potest; quodsi vero e sessione antiqua appertinentiae avulsae luissent, dummodo harum avulsio etquorsum facta applicatio per praetendentem doceatur, illa tamen clavim ingredietur. §.3. Sessionum numerus et quantitas ductu connumerationis judiciariae, juxta juratas testium fassiones instituendae, ct pro re nata adhibendis etiam literalibus documentis, aliisque probarum adminiculis ad elucubrationem usus subservientibus determinabitur. §. 4. In occursuris vero inter condividentes, aut eorum jure possidentes casibus, ramalitatis vel ratalitatis habebitur ratio. §. 5. Si praemissorum adminiculo numerus et quantitas sessionum, elucubrari non posset, eotum pravigens et stabilitus— in participatione jurium regalium, vel communium beneficiorum, onerum item peraeque communium, consensu compossidentium communi subrepartitorum — usus, pro clavi proportionis assumetur. G. In casu porro, quo propter confusum possessorii statum neque haec clavis suppeteret, intravillanum cujuslibet possessorium, exmissis occupationibus e communi cespite factis, ac aliis etiam extravillanis in intravillana conversis, manu geometrica dimensurandam erit, et resultans exinde calculus pro regulatione communium beneficiorum , quotientem dabit. § 7. Si vero sententia judiciaria evinceretur, nullam ex supra recensitis §§ is 2-do, 4-to, 5-to et 6-to clavibus applicari posse, eotum totale cujuslibet possessorium — exmissis ow 1)2
