1832-1836 Irományok 7/2. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
470. ülés
105 Acta Sessionis 470. — 2. Maji. lebbi Ország-Gyűlése — () Felsége kegyelmes megegyezésével — rendelkezni fog, azon nemesek, kik már most jobbágy-földék használatában vannak, a’katonaság élelmezése eránt azon gyakorlatban fognak megmaradni, mellyben addig voltának ;— a’ mi pedig azon nemeseket illeti, kik jobbágy - földek haználaíát a’ jelen Törvény kihirdetése után fognak vásáriam , ezek között, és a1 nem nemes jobbágyok között a’ katonaság’ élelmezésére nézve semmi különbség- nem leend, mindazáltal világosan megjegyeztetvén: hogy katonai szállások adásával sem a’jobbágy földek használatát ezután vásárló, sem pedig azoknak használatában már ben lévő nemesek továbbá is egy általában nem tartoznak. 8. §, Az előszámláltakon kivűl, a’ jobbágy földeket használté nemesek, minden egyéb, az adózó népet illető, közterhektől, és adózásoktól általánosan mentek. 9. §. Minden úrbéri telkeket, mellyek az úrbér behozatala idejekor, mint megszállottak, öszveirattak, vagy időjártával alkottattak; később azonban bár melly módon (a’ hármas könyv 1 -ső része 40-dik czime esetét ide nem értvén , és sérthetetlenül maradván a’ fentebbi X-ik Törvény Czikkely 6-dik §-a értelmében történt úrbéri szerződések, és rendbeszedések).elhagyottakká váltak, ha csak áltáljában nem haszonvehetetlenek — a’ Vármegyék mindjárt a’ jelen Törvény kihirdetése után, rendelendő Küldöttségek által jegyzésbe vétetvén, azoknakmegszállítását, a1 fentebbi IV-dik Törvény Czikkely 14-dik § -sa szerint, minden módon eszközöljék; — megjegyezvén azt: hogy a’ földes urak azoktól, kik azon telkeket, azúrbéri szokott adózások , és köz terhek viselése mellett Or. Gyűl. húsai. VI/. Kötet. Comitia, cum benigno Suae Majestatis Sacratissimae annutu ulteriora disposuerint, nobiles fundos colonicales nunc usuantes, relate ad alimentationem militiae in eo, quo hactenus perstiterunt usu, porro quoque manebunt ;—quod vero nobiles illos respicit, qui usufructuationem fundorum colonicalium post publicationem Legis hujus comparaturi sunt, hos inter et com* lonos ignobiles in ordine ad alimentationem militiae nullum intercedat discrimen, eo tamen diserte praenotato, quod a condescensione militari tam nobiles usufructuationem fundorum colonicalium dehinc comparaturi, quam vero fundos similes colonicales actu jam usuantes, porro quoque prorsus immunes sint. §.8. Nobilibns fundos colonicales Usuantibus praeter praerecensita onera , in reliquo ab aliis quibuscunque oneribus -publicis, et praestationibus plebem contribuentem ferientibns prorsus immunibus. §. 9. Quaevis sessiones colonicales quae tempore introducti urbarii, qua populosae, conscriptae, aut subseque eiformatae sunt, serius vero,, quocunque modo (casu tituli 40: i-aehucnon intellecto, salvis item transactionibus, et regulationibus, ad mentem praecedentis articuli X-i, §. 6-ti interventis) desertae evaserunt, nisi penitus inusuabiles sint — per Comitatus, mox post publicationem legis praesentis, medio ordinandarum Deputationum, connotandae erunt, impopulationique earum, juxta §-um 14-um praecedentis articuliIV. Comitatus, quovis modo intendant, — eo notato: quod domini terrestres nullum pretium pro concedendo in his sessionibus usufructuationis beneficio, ab illis qui eas, erga solitas urbariales praestationes,oneraque publica, excolere cupiunt — praeten-C»
