1832-1836 Irományok 7/2. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

470. ülés

í>0 470. Üléa írásai — 2. Május. 5. §. Hogy a' jobbágyok úgy ösz­­vesen, mind külön külön minden te­kintetben, és igy földes Uraik eránti viszonyaikban is, minden önkénytől mentiek, ’s vagyonaikra, és személye­ikre nézve voltaképen biztosítottak le­gyenek, — azon eseteken kivvil, mel­­lyekre nézve már az előbbi Törvény Czikkelyek rendelkeztek, a1 jobbágyi kaptsolalból eredő'úrbéri több egyéb rendetlenkedések,éshihágások megfe­­nyílése erant e’ következők határoz­­tatnak : 1-ször. A’ földes úri munkát res­ten, vagy éppen a’ földes Úr kárával tevő, úgy nem nemes, mint nemes job­bágy, ha a’ munkán, vagy különben jelenlévők bizonvság tételéből kijön, hogy ámbár azon nap ismételve meg­intetett, büntetés alá eső azon tette mellett makatsúl megmaradt, ollyatén helytelen munkájának bé nem tudásán felül, aJ földes Úr, vagy az által, ki en­nek tekintetével bír, kettőzött munka télelreszoríltassék.aJ VII-dik Törvény Czikkely 5-dik §. kifejezett olly mód­dal mindazonáltal, hogy a’ kettőztetett munkáknak egyikét a’jobbágyi tarto­zási járandóságba mindenkor beszámí­tani kelletik; továbbá, hogy a jelen pontba érdekelve lévő áthágások ese­tei a’ következő 2-dik pontban kisza­bott büntetések alá soha, és semmi szia alatt ne vonattathassanak. 2-szór. Az úrbéri rendeletet áltál­­hágó jobbágy; jelesen pedig a’ ki föl­des Ura, vagy ennek embere paran­csolatjainak magat vakmerőén ellene szegezi, ha a’ vétség valósága a’ jelen vóltak bizonyság tételéből, vagy e­­gvébképen is kijön, hasonlóid a’földes Úr, vagy az által,ki ennek tekintetével bir, reá azonban mindenkor két tanú jelenlétében kimondandó, egy naptól három napig tartó árestommal me^fe­­nyítetbetik, sőt ez a’ vétség minémü­­segehez képest az Úriszék által legfe-§.5. Ut subditi in concreto, sicut et singillative, quavis ex parte, adeo­­que in sua quoque erga Dominos ter­restres correlatione contra omne ar­bitrium tuti, in rebus et personis de­bita perfruantur securitate praeterca­­sus illos, intuitu quorum jam praece­dentes articuli disposuerunt, quoad caeterorum enexusu ' tium excessuum, ac urbariaFiura vindicationem, sequentia statuuntur: .rúi : c' £ ' i vr u 1- mo. Subditus seu ingnobiiis seu nobilis, laborem dominalem segniter, aut plane cum damno Domini perfici­ens, si e testimonio in labore, aut se­cus praesentium eveniat, quod eadem die iterate licet admonitus; poenali huic facto pertinaciter inhaeserit,prae­ter incongrui hujusmodi laboris non imputationem, per Dominum terre­strem, aut auctoritate hujus fungentem ad duplicatum insuper laborem ad­­stringatur; ea tamen per §. 5-u:a arti­culi VTÍ -mi praestabilita modalitate,ut duplicati ejusdem laboris simplum ob­­tingentiaesubditi semper imputari de­beat, quod item puncto hoc attacti excessuum casus, poeua sequente pun­cto 2-do sancita nunquam, nulloque sub praetextu affici queant, 2- do.Subditus urbarialis praeva­ricationis reus, ia specie vero jussis Domini terrestris, vel hujus homini3 pertinaciter obsistens, si realitás deli­cti e testimonio praesentium, aut secus eveniat, itidem per Dominum terres­trem, aut auctoritate hujus fungentem unius, usque trium dierum aresti poe­na, semper in praesentia duorum te­stium pronuncianda, plectendus erit; pro ratione autem qualitatis leatus, poena aresti per Sedem dominalem ad summum ad dies octo extendi poterit, bditelae profiuen­­praevaricationum I

Next

/
Oldalképek
Tartalom