1832-1836 Irományok 7/2. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
470. ülés
í>0 470. Üléa írásai — 2. Május. 5. §. Hogy a' jobbágyok úgy öszvesen, mind külön külön minden tekintetben, és igy földes Uraik eránti viszonyaikban is, minden önkénytől mentiek, ’s vagyonaikra, és személyeikre nézve voltaképen biztosítottak legyenek, — azon eseteken kivvil, mellyekre nézve már az előbbi Törvény Czikkelyek rendelkeztek, a1 jobbágyi kaptsolalból eredő'úrbéri több egyéb rendetlenkedések,éshihágások megfenyílése erant e’ következők határoztatnak : 1-ször. A’ földes úri munkát resten, vagy éppen a’ földes Úr kárával tevő, úgy nem nemes, mint nemes jobbágy, ha a’ munkán, vagy különben jelenlévők bizonvság tételéből kijön, hogy ámbár azon nap ismételve megintetett, büntetés alá eső azon tette mellett makatsúl megmaradt, ollyatén helytelen munkájának bé nem tudásán felül, aJ földes Úr, vagy az által, ki ennek tekintetével bír, kettőzött munka télelreszoríltassék.aJ VII-dik Törvény Czikkely 5-dik §. kifejezett olly móddal mindazonáltal, hogy a’ kettőztetett munkáknak egyikét a’jobbágyi tartozási járandóságba mindenkor beszámítani kelletik; továbbá, hogy a jelen pontba érdekelve lévő áthágások esetei a’ következő 2-dik pontban kiszabott büntetések alá soha, és semmi szia alatt ne vonattathassanak. 2-szór. Az úrbéri rendeletet áltálhágó jobbágy; jelesen pedig a’ ki földes Ura, vagy ennek embere parancsolatjainak magat vakmerőén ellene szegezi, ha a’ vétség valósága a’ jelen vóltak bizonyság tételéből, vagy egvébképen is kijön, hasonlóid a’földes Úr, vagy az által,ki ennek tekintetével bir, reá azonban mindenkor két tanú jelenlétében kimondandó, egy naptól három napig tartó árestommal me^fenyítetbetik, sőt ez a’ vétség minémüsegehez képest az Úriszék által legfe-§.5. Ut subditi in concreto, sicut et singillative, quavis ex parte, adeoque in sua quoque erga Dominos terrestres correlatione contra omne arbitrium tuti, in rebus et personis debita perfruantur securitate praetercasus illos, intuitu quorum jam praecedentes articuli disposuerunt, quoad caeterorum enexusu ' tium excessuum, ac urbariaFiura vindicationem, sequentia statuuntur: .rúi : c' £ ' i vr u 1- mo. Subditus seu ingnobiiis seu nobilis, laborem dominalem segniter, aut plane cum damno Domini perficiens, si e testimonio in labore, aut secus praesentium eveniat, quod eadem die iterate licet admonitus; poenali huic facto pertinaciter inhaeserit,praeter incongrui hujusmodi laboris non imputationem, per Dominum terrestrem, aut auctoritate hujus fungentem ad duplicatum insuper laborem adstringatur; ea tamen per §. 5-u:a articuli VTÍ -mi praestabilita modalitate,ut duplicati ejusdem laboris simplum obtingentiaesubditi semper imputari debeat, quod item puncto hoc attacti excessuum casus, poeua sequente puncto 2-do sancita nunquam, nulloque sub praetextu affici queant, 2- do.Subditus urbarialis praevaricationis reus, ia specie vero jussis Domini terrestris, vel hujus homini3 pertinaciter obsistens, si realitás delicti e testimonio praesentium, aut secus eveniat, itidem per Dominum terrestrem, aut auctoritate hujus fungentem unius, usque trium dierum aresti poena, semper in praesentia duorum testium pronuncianda, plectendus erit; pro ratione autem qualitatis leatus, poena aresti per Sedem dominalem ad summum ad dies octo extendi poterit, bditelae profiuenpraevaricationum I
