1832-1836 Irományok 7/2. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

469. ülés

853

Acta Sessioni* 4 fii). — 2. Maji.

gátnak, meltyokro nézve azt, hogy valaha házhelyek nem lettek volna, megmutatni nem lehet; hogyha pedig valamelly régi házhelytől elszakitattak volna a’ tai tozmánvok,— ezeknek elszakitását, ’s hová lett csatolását mindazáltal ha a’követelő fél bebizonyitandja, az oily házhely a’ kultsba beíóglaltassék.

3. §. A’házhelyek száma és mennyisége, a’megintek tanúk vallásaik, vagy a1 köriryüluiényekhez képest, a’ gyakorlat kivilágositására szolgálható okleveleknek , és más próbáló eszközöknek is használata folytában végrehajtandó bírói összeszámlálással fog meghatároztatok

4. §. Az osztályos atyafiak, vagy ezek jusán bírók között előfordulandó esetekben pedig — az elágazásra vagy osztályi részre Ieend tekintet.

5. Ha az előre botsátottak segedelmével a' házhelyek számát és mennyiségét világosságra hozni nem lehetne, illy esetben az arányuság kultsáúl azon divatozott gyakorlati mód vétessék fel,mellya’ Királyi jusokban, vagy köz haszonvételekben, vagy a’ szinte közös és a’ közbirtokösok köz mesregyezésével felosztott teher viselésben van részvételi szabályul megállapítva.

6. Oily esetben továbbá, midőn a' birtok állapótjának zavarban léte miatt, ezen kults sem hasznaitathatnék, kinekkinek belső telki birtokát

— a’közös gyepből tett foglalásoknak és egyéb belső telki bitokká fordított külső birtok részeknek is kihagyásával

— földmérő által felmérettetni kelletik: az abból kitetsző felszámítás foo*ván a’ köz haszonvételek iránti rendelkezések alapjául szolgálni.

7. Ha pedig bírói ítélet által elhatároztatna, hogy a’ felyebb a'2-dik

4-dik,'ő-dik és 6-dik §§-ban megálla.pitntt kultsok nem alkalmaztathatok, akkor mindegyik birtokosnak egész

(Jr. Gy. írásai 17/. Kötet.

aliquando sessiones haud fuerint, probari non potest; quodsi vero e sessione antiqua appertinentiae avulsae fuissent, dummodo harum avulsio et quorsum facta applicatio per praetendentem doceatur, illa tamen claviin iugredietur.

§.3. Sessionum numerus et quantitas ductu connumerationis judiciariae, juxta juratas testium fassiones instituendae, et pro re nata adhibendis etiam literalibus documentis , aliisque probarum adminiculis ad «lucubrationem usus subservientibus determinabitur.

4. In occursuris vero inter condividentes, aut eorum jure possidentes casibus, ramalitatis vel ratalitatis habebitur ratio.

§. 5. Si praemissorum adminiculo numerus et quantitas sessionum, elucubrari non pósset, eotum pravigens et stabilitus— in participatione jurium regalium, vel communium beneficiorum, onerum item peraeque communium, consensu compossidentium communi subrepartitorum — usus, pro clavi proportionis assumetur.

6. In casu porro, quo propter confusum possessorii statum neque haec clavis suppeteret, intravillanum cujoslibet possessorium, exmissis occupationibus e communi cespite factis, ac aliis etiam extravillanis in intravillana conversis, manu geometrica diniensurandum erit, et resultans exinde calculus pro regulatione communium beneficiorum, quotientem dabit.

7. Si vero sententia judiciaria evinceretur, nullam ex supra recensitis $§-is 2-do, 4-to, 5-to et 6-to clavibus applicari posse, eotum totale cujuslibet possessorium — exmissis o-