1832-1836 Irományok 7/2. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

469. ülés

850 409. illés írásai. — 2. Május. ro ível ni kívánják, a’ telki 1 aszón véte­lek általengedéséért semmi árat ne kö­vetelhessenek. — Az alatt pedig) míg azon telkeknek megszállása, — mel- Jvet, ha a’ földes úr, bár melly mó­don gátolni, annyiszor a’ mennyiszer 5200 fttokbóí álló büntetésre intézendő köztiszti ügyészi perbe idéztessék — szinte a’ IV-ik Törvény Czikkely 14-ik §-ra szerént, eszközöltetni fog, a’tel­kek haszonvételéhez kötött közterhe­ket, bár ki légyen is az, ki azokat e­­gészen, vagy részben használja, a’fe­­lebbi határozatok, értelmében, múlha­tatlanul viselni tartozik. 10. §. Mind azon rendeletek, mel­­lyek a’ feljebbi 9-dik §-ban az elhagyott jobbágyi telkekre, és megszállításokra nézve megállapítva vannak, a’ pusz­tákra is egyaránt, olly nyilvános ma­gyarázattal terjesztetnek ki, hogy mind azon jobbágy telkeket, mellyekaz Ur­­bér behozatala idejekor mint népesek írattak össze, bár melly módon inind­­azáltal az adózás alól elvonattatván, föl­des úri magános használat alá kerít— tettek — a’ fentebbi 9-dik §-szi szabá­lyok, és feltételek szoros megtartásá­val, megszállítani, és a’ közadó tár­gyaihoz visszacsatolni kelletik. i i i. §. Hogyha pedig valamelíy föl­des úr a’ Megyei Küldöttségnek jelen­tésére Közgyűlésen hozott végzésben meg nem nyugodván, a’ Törvény ren­des útján leendő kihalgattatását kíván­ja, ebbeli kívánsága, — egyedül azon esetre, midőn az elpusztúlt telek, ál­lományaikkal együtt, az illető úrbéri lajstromokból nyilván nem jelöltethet­nek ki, — olly móddal engedtetik meg, hogy ellene a’ tiszti köz ügyész felpe­­ressége alatt, a’ Megyei Törvényszék előtt per indíttatván, ha a’ Közgyűlés \ égzésével, a’ hozandó bírói Ítélet is megegyez, illy esetben az illető földes ur a perbe foglalt javakra idő közbe« dere quaeant.?—Donec vero Impopula­­tio earundem, quam quocunque modo impediens dominus terrestris, actione per Fiscum magistratualem, ad poe­nam 200 linorum, toties quoties, di­rigenda, conveniendus erit — in sen­su ejusdem §. i4—ti art. IV"—i procurata fuerit — onera publica usufructuatio­­ni illarum inhaerentia, per quemcun­que, qui usum earum ex toto, vel in parte capit, in sensu praeviarum di­spositionum —- iuomisse ferenda erunt. §. 10. Cunctae dispositiones, rela­te ad desertas sessiones colonicales, ha­­rumque impopulationem, praecedente §-o9-no factae, ad praedia quoque uni­formiter, illa cum diserta explanatio­ne extenduntur, quod omnes illae ses­siones colonicales, quae tempore intro­ducti urbarii, qua populosae conscri­ptae occurrunt, quocunque nihilomi­nus modo a fundo contributionis sub­tractae, in privatos dominorum terre­strium usus conversae sunt, penes stri­ctam provisionum, ac conditionum, in praecedente §-o 9-no defixarum obser­vationem, impopulari, et ad fundum contributionalem reapplicari debeant. §. 11. Quodsi vero quispiam do­minorum terrestrium, determinationi generalis Congregationis, erga relatio­nem per Deputationem comitatensem praestitam latae, haud acquiescendo, via juri-s ordinaria audiri vellet; desi­derio ejusdem, tali duntaxat in casu, si desertae sessiones, una cum consti­tutivis e respectivis urbarialibus ta­bellis ad evidentiam remonstrari ne­quirent — ea ratione deferetur, quod contra eundem, actore Fisco magistra­­tuali, coram Sede Comitatus judiciaria lite suscitanda, si cum deciso generalis Congregationis, pronuncianda senten­tia quoque judiciaria concordaverit, hoc

Next

/
Oldalképek
Tartalom