1832-1836 Irományok 7/2. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
469. ülés
790 469. Ülés írásai — 2. Május. tiszti Ügyész közben jöttével, kik ez eránt tudósításokat a’ Vármegye Közönségének beadni mindég kötelesek lesznek, a’ földes úr által felbonthatók; ha pedig a felcserélésre, elosztásra, avagy a telkeknek a IV. I örvény Czikkely 9-ik §-ba érintett szétdarabolására a’ földes úr megegyezése hozzája jarúlna. csak lelete, vágj negyed részre, nem pedig ezek alól eshetis meg. Olly elosztások mindazonáltal, mellyek ezen mennyiségén alól ekkoráig tétettek, mostani állapotokban megmaradnak. A’ mennyire pedig (Temes, Torontál, és Krassó Vármegyék ide nem értetvén) egy negyed részen alól eldarabolt jobbágy teleknek haszonvétele árúba bocsáttatna, e’rézzben a’ jobbágy telkeknek törvényes mennyiségre leendő visszaállítások tekintetéből, a’ jobbágy ne nyerhesse el külömben a’ földes úr megegyezését, hanem ha ezen adás vevés által a’jobbágy telki részeknek öszvekapcsolása is eszközöltethetnék. Melly czélnak elérését a’ földes urak kötelesek eszközölni azon esetben is: midőn valamelly jobbágy magva szakadtával egy negyed részen alól eldarabolt telekbeli részbben örökösödvén, azt más jobbágynak által fogják adni. 5. §. A’ mennyiben pedig a’ telekbeli illetőségekre nézve zálogítások, vagy ideigleni cserék jöttek volna eddig közbe, ha ezek az uraság megegyezésével keletkeztek, a’ földes úr a’ szerződési feltételek megszűntével a’ jobbágyot visszaváltásra szoríthatja, addig pedig az úrbéri tartozásokat az akkori haszonvévőtől kívánhatja; ha pedig földes úri jóváhagyás nélkül; vagy annak ellenére történtek azok., a’ földes urnák, nem csak a'telki állományok viszszeszerezhetésére, de a’ zálogi, vagy ne talán a’ csere következésében felyúl et Fisci magistratualis, qui desuper Universitati Comitatus relationem semperpraestituri sunt, rescindibiles erunt; in casum vero dominalis in cambiationem, vel subdivisionem hanc, prout et Sessionum dismembrationem §. 9. art. IV-ti attactam assensus, ad medias et quartas, non tamen infra institui potest, subdivisiones tamen, quae infra hanc quantitatem hucusque intervenerunt, in statu actuali relinquuntur. In quantum vero (Comitatibus Temes., Torontál, et Krassó huc non intellectis) infra unam quartam subdivisae sessionalis quottae beneficium usufructuationis venui expositum fuerit, line obtinendae fundorum Sessionis ad legalem quantitatem coadunationis colonus non secus assensum Dominii terrestralis , quam si per praeviam translationem reunio sessionalis quottae obtineretur , impetrare valeat. Quem scopum Domini terrestres in eo quoque casu prosequi tenebuntur, si deficiente quopiam colono in parte Sessionis, infra unam quartam subdivisae succedentes, eandem alteri colono tradituri sunt. §. 5. In quantum vero relate ad tenuta sessionalia, pignorationes, vel temporanea cambia hucdum intervenissent, si haec cum consensu Domini facta sunt, Dominus evolutis contractualibus conditionibus, colonum adreluitionem stringere, illucusque autem urbariales obligationes ab actuali usufructuario postulare valeat; si vero citra vel contra dominalem assensum intervenissent, Dominus non tantum ad fundorum revindicationem, sed etiam ad amissionem summae pignoratitiae, vel nefors etiam cambio superadditae ■M ' " BB
