1832-1836 Irományok 7/1. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

439. ülés

Acta Sessioni a 43 í>.— 16. Martii.

41

és szorgalmának kiilömben is csekély jövedelmei a’ köz állomány költekezésének áldozatja! ne legyenek.

Számosak azon súlyos akadályok, inellyek a’ nemzeti köz jólét emelkedését gátolva a’ szegény adózó népnek erejét fogyasztják; de ezek között legsúlyosabb a’ kereskedésnek minden iparkodást, minden kereset módot zsibbastva lenyomó korlátozása ’sa’ nemzeti szorgalomnak hanyatlását is ez okozza leginkább. Többször előadták már az Ország Ilendei ezen korlátozásnak megszüntetése eránt a'Nemzet törvényes és igazságos kérelmét,’s a’ többször ismételt Fejedelmi ígéret nyújtott is reményt, hogy az ismételt kérés sikereden nem leend; sott a’ legközelebbi két Országgyűlése a’ köz adó megajánlását azon biztos reményen alapitá, hogy a3 sinlödő kereskedésnek töbször Ígért’s halasztást már nem szenvedő felemelése bizonyosan kevesedni fog; fájdalmas érzésekkel tapasztalják azonban hogy ezen súlyos bajok orvosolva nintsenek, ’s naponként érezhetőbbek az elmulasztott orvoslásnak következései; mert az adóbeli halmozott tartozások békesség közepette is már annyira szaporodtak, és folyvást szaporodnak, hogy az erejében és értékében elgyengült szegény nép azokból kivergődni, 3s adózásait rendesen megfizetni vég ínségre jutás nélkül éppennem képes,— ezekhez járulnak a’ természet mostoliáskodásából azolta közben jött tsapások is, mint jelesen a3 halandóság rendkívüli mértékét olly sok ezerek elragadásával szaporító, a’ dolgozva kereső kezek számát pedig tetemesen megfogyasztó epe-mirigy; továbbá a’ több esztendők olta ország szerte pusztítók ’s mind eddig meg nem szűnt marha dög miatt a’ marhákban történt nagy vesztesség; melly az adózóknak amúgy is csekély értékét felette megkevesitette.

Or. Gy. írásai VII. Kötet.

et industriae plebis exigui ceteroquin proventus tegendis status publici erogationibus immolari nequeant.

Multiplicia sunt gravia illa impedimenta, quae incremento communis nationalis prosperitatis obstant, quo* rumve sub onere vires plebis contribuentis fatiscunt; horum tamen in serie gravissimum est malum illud, quod e commercii omnem industriam enervante, omnem item merendi modum supprimente restrictione dimanat; utadeo Jangvescens industriae etiam nationalis status huic comprimis malo adscribendus sit; — SS. et 00. Regni comitialiter congregati justa et legalia Nationis vota circa restrictionem eandem tandem sufferendam manifestata, saepius remonstraverant, iterateque sponsiones Regiae eatcnus, quod continuo proposita vota eadem nationalia effectu haud amplius caritura sint, spem polliceri videbantur, quin bina Comitia v ice postrema celebrata, quantum etiam contributionale fiduciali illa spe freta obtulerant: quod saepius sollicitata, saepius appromissa, nullamve ulteriorem jam dilationem recipiens langvescentis commercii elevatio, realem indubie sortitura sit effectum; dolenter interim experimur, quod gravibus his malis medela nondum procurata sit, inter* missaeque medelae sequelae scmet iu dies sensibilius exerant; accumulatae enim restantiae contributionales media etiam pace adeo jam increverant, et continuo increscunt, ut viribus et facultatibus fracta misera plebs, citra plenariam sui enervationem restantiis iisdem depurandis, et currente quanto contributionali pendendo prorsus impar sit; his accedunt intermedio tempore ingruentes etiam naturae novercantis plagae, quarum una morbus nimirum cholera mortalitate praecoci fato adaucta funesto tot millium interitu, numerum manuum labore merenil