1832-1836 Irományok 7/1. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

446. ülés

ff Acta Sc s a/on tu 446. — 28. Martit. t arioznának(a’micsak egyedül a’kimért italoktól, a’ kimérési jusért fizetendő) nem tekintvén azt, hogy ezekre az ot­tani birtokjokért, úgy is sokkal töb­bet róvnak accisa szín alatt, mint a’ mit az ottani katona lakosok rendesen fi­zetnek; — sőt az is divatoz, hogy az egy más termését vontató nemesek, vagy polgárok, jóllehet mint szemé­lyekre, mind szekerekre és terhekre nézve a’ fizetéstől szabadok, mégis en­nek ellenére, mind a’ szekérért, mind a’ terhekért vám alá vetetnek. — E- zen visszaéléseit és kihágásait a’ ka­tonáknak, mint kik a’ különös törve', nyék által kormányzott tartományba nem élnek , örökre meg szüntetni, és a’ polgároknak ott is szabadságokkal való éihetést adatni kér Újvédék vá­rosa* / Ezen sérelemre, melly az 1825/7 Országgyűléséről felterjesztetett, O Felségének a’ lOg. pont alatt azon ke­gyelmes Válasza érkezett, hogy az il­lető Dicasteriumok meghalgatásával a’ tárgyat elintézi, mivel a’ törvények sérelmével gyakoroltatott katonai zsa­rolások jelenleg sem szűntek meg— a’ sérelem orvosoltatása továbbá is sür­­gettetik, 4-szer. Trencsin városa a’ külvá­rosba már berontó és a’ város falait alá mosó Vág vizének viszanyomásá­­ra még régi időben 20,000 forint adós­ságot kéntelenittetett tenni , jöve­delme alig lévén a’ rendes szükségek pótlására elegendő, midőn az 1815-ik vizáradás, melly egyeseknek 77,852 fo­rint magának pedig a’városnak 51,700 forintra menő kárt okozott, a’ hidat minden hozzá tartozandó épületekkel elvitte, egy 2Ó4. öles hídnak épitésé-spectato etiam eo, quod eos a tenu­­tis suis ibidem possessis longe majo­ri implicito, non accisae penso quam ibidem degentes incolas militares ta­xent, vectigal telonii auctissimum pro­prio militarium arbitrio in moneta conventionali defixum, cum rerum et pecoris quoque detentione vi extor­queant ; — quin et illud usu veniat, ut liberae personae, seu sint nobiles, seu cives, dum una alterius procrea­tionem vehit, licet tam respectu per­sonarum, quam curruum et onerum liberi sint, neutrius habita ratione, tam pro curru, quam pro onere te­­loniali taxae subjiciantur. — IIos pro­inde militarium specialem, aliisque legibus gubernatam pro se provin­ciam non constituentium abusus et excesus in perpetuum tolli, et civi­bus ibi quoque suas libertates asseri petit. Super gravamine hoc jam e Co­mitiis 1825. substrato, illa ad pun­ctum tOQ. benigna Suae Majestatis Sacratissimae Resolutione interveni­ente, quod auditis eatenus concernen­tibus Dicasteriis, illud Sua Majestas clementer decisura sit: — siquidem exactiones Status militaris eo non obstante cum derogamine legum, a­­ctu perdurare comperiantur, mede­lam porro quoque sollicitandam esse censent SS. et OO. 4. Civitatis Trencsiniensis jam olim ultra 20,000 flor, passivo onere, potissimum in repressionem fluvii Vaghi jam ipsa moenia civitatis im­petendo, per suburbia diffusi, con­tracto gravata; reditibus vero, vix ordinarias necessitates tegentibus pro­­vissa, postquam sub eluvione anni 1813, privatis ultra 77,732 flor, ipsi vero civitati, ad 51,700 flor, damna causante, pontem vehementia unda­rum funditus evulsum et abreptum 267 67 * I

Next

/
Oldalképek
Tartalom