1832-1836 Irományok 7/1. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
446. ülés
Acta Sessionis 416. — 28. Martii. 183 Ö Felsége eleibe felterjesztetett azon nehézsége, bogy a’ Megyeben több Tisztek a’ Fő Ispányok által önkényesen kineveztetvén, a’ Megyebeli tisztválasztási jus tsonkittatik, az 1830-ik észt. December 12-kén költ k. Kir. Válasz által az elésmért gyakorlás miatt nem orvosoltatván, hanem a’ rendszeres munkákra, nevezetesen a’ Vármegyék elrendelésekre útasittatván, minekutánna ezen gyakorlás a’ jelelt Megyétől soha törvényesnek nem esmértetett, sőt azon elv, hogy egy a’ Törvényen kívül ható gyakorlás, a’ fenálló alkotmányos Törvényeket erejekből kiforgatni, és a’ nemesi sarkalatos igazokat elidősíteni, vagy kérdésbe hozni kepés lehessen, még nagyobb sérelmét foglalná magába; annak ismételt felterjesztését a’ mondott Vármegye annyival inkább kivánja, hogy 1827-kén Aprilis 30-kán a’ KK. és 11R. is ezt* nem mint egyes Vármegyéé, hanem országos ’sáltaljános sérelemnek elismerték. Az hogy a’Vármegye tisztviselőinek egy részét maga a’ Főlspány nevezi , nem pedig a’ nemesség által választatik, tetemes megsértése lévén a’ nemesi igazoknak ’s kiváltságoknak. — Mithogy az ellenvetett szokás, valamint a’ Megye által soha el nem esroérteltnek lenni mondatik, úgy valóságos visszaélés lévén, soha törvényes erőre a’ sarkalatos jusok ellen, nem nevelkedhetett, és az Ország Rendei által, a’ midőn eleikbe terjesztetik, el nem mellőztethetne. Ezen okoknál fogva a’ felterjesztést kivánt orvoslás végett méltán ismétlendőnek vélik a’ KK. és RR. g. A’ Nemesi szabadság sérelmének tartják, Vas, Honth, Zemplin, Arad, Ugotsa Vármegyék azt, hogy stratualibus Comitatentibus per Supremum Comitem arbitrarie denominari solitis, jus liberae electionis Magistratualium Comitatus hujus coarctatum habeatur, e Comitiis anni 1827. sub nro. 132. Suae Majestati proposito, per benignam Resolutionem Regiam 12. December. 1830. editam ex incidenti recogniti usus, nequaquam resanato, verum ad systematica operata, ac signanter ad coordinationem Comitatuum relegato: posteaquam usus hic per dictum Comitatum pro legali nunquam recognitus foret, quin principium illud, quod arrogatus praeter legem usus, praeexistentes constitutionales leges a cardine movere, et fundamentalia nobilitatis jura perimere, aut in quaestionem vocare possit, sensibilius adhuc gravamen in se contineret, — illud reiterative snbsternendum fatus Comitatus tanto a fortiori desiderat, siquidem SS. et OO. diaetaliter congregati anno 1827. die 30. Aprilis idem non pro particulari unius Comitatus, sed pro generali totius Regni gravamine palam professi sint. Eo, quod pars Magistratualium Comitatensium per Supremum Comitem denominetur, non vero liberis nobilium suffragiis eligatur, gravem jurium et immunitatum nobilitariura laesionem inportante, — cum allegatus usus, quemadmodum exparte Comitatus nunquam agnitus fuisse statuitur, ita qua simplex duntaxat abusus, in obversum cardinalium jurium ad legalem consistentiam elevari neque potuerit; et Statibus Regni propositus, per hos dissimulari nequeat,— hinc e praeallatis motivis SS. et OO* resanationem gravaminis hujus novitus adurgent. g. Comitatus Castriferrei, Honthensis, Sempliniensis, Aradiensis, et Ugotsiensis in eo, quod libera Regia 46 *
