1832-1836 Irományok 7/1. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

433. ülés

10 433. Ülés írásai— 9. Mur tins. esmérik Ö Cs. Kir. Herczegsége ’s a’ Mélt. Fő Rendek, de nem tartják el­lenben a’ jelen tárgy természetéből folyónak azon rendelkezést, mellvet az utóbbi szerkezet foglal magában. — E’ törvénynek t. i. az lévén czélja __ hogy Magyarországban vas utak, viz tsatornák, és más efféle hasznos vál­lalatok létre jöjjenek ez ugyan múlhatatlanul azt hozzá magával: hogy a’ megkivántatott föld a’ nemesi kiváltságok némü áldozatával engedtessék által, és hogy addig, míg a’ vállalat fenáll, a’ vállalkozóknak állandó és háboritlan birtokába maradjon, — nem lehet mindazonáltal következtetni azt: hogy a’ czélba vett vállalatnak megszűnésével is az előbbi birtokosok jussaikhoz tellyességgel ne juthassanak, és a’ különös végre feláldozott föl­dek vagy a’ közönség kárával éppen panlagon álljanak, vagy pedig az áldo­zatot tévő nemesi osztály szándéka ellen és a’ fenálló birtokok megzavará­sával egész más czélra fordítódjanak. Mellyj tekintetből Ö Cs. Kir. Herczeg­­sége *s a’ Mélt Fö Rendek azt javalják ezen §. utóbbi szerkezetében elhatá­roztatni hogy a* hely addig, míg a’ jelen törvény által kitűzött czélra hasz­náltabb, maradjon állandóul az illető vállalkozók birtokába, megszűnvén mindazonáltal ezen használtat, ha csak a’ birtokosok és vállalkozók közt más egyezés nem történt, a’ vállalat helye azon idei megbecsültetés sze­rént ismét előbbi birtokossára kerülhessen vissza. A’ 9-ik §-ra nem lévén észrevétel. Többnyire magok a’ Tekéntetes Karok által fogják látni: mikép ezen nagy érdekű czélnak elérhetése múlhatatlanul kivánja a' vállalkozóknak to­­kélletes biztosítását az eránt, hogy vállalatokra nézve minden önkényes adózástól és taksáltatástól mentek lesznek, — a’ miről tehát egy külön §-ba világos határozatot tétetni, — úgy szinte az 1825/7 esztendei 55-ik Tör­vény Czikkely példája szerént azon károknak megtérítések eránt, mellvek a1 vállalathoz tartozók által más helyeken okoztatnának, és az önkényt kár tévők megbüntetésére nézve is szabályokat megállapíttatni szükségesnek vélik. — DXXXV. SZÁM ALATT. Harmadik Viszon Izenete a Méltósá­­gos Fd Rendeknek az eloleges sé­relmek cs kivártatok tárgyában. SUB Nro. DXXXV. Tertium Renuncium Eure. Procerum quoad gravamina et postulata prae- Jerentialia. X 2-ik pontra. Ha figyelembe vétetik hogy az úgy nevezett Bánsági ^ arme­­gyék az Országtuli elszakasztások után, a’ honi alkotmány formájából sok szá­zadok lefolyta alatt egész a’vissza kaptsoltatásig egészlen kivetkeztetve valla­nak : nem állíthatni, hogy a’ vissza kapcsoltatásnál más kérdések, mint az 1790: 28. Törvény Czikkelyben elhatároztak, fen nem forogtak. Az előbbi visszakap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom