1832-1836 Irományok 6. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

1832 / 428. ülés

rolem alázatos felterjesztése műn , a' honi Törvények határozatainak min­den részl>i*n teljesítését kieszkozleni fogja. 41. Minihogj’ a' vasból adandó tirbura kérdése ciánt, az Ország álla! felterjesztett sérelemre 1830. észt. 10- dik Novemberben költ kee;\elmes Ki­­rályi Válasz altul e’ tárgy a’ rendszeres bányászt munkálatnak felvételére u­­gyan utasít latot t, de a* KIv. és Iliinek abbéli kívánságok, bog} addig is szá­zados szokás ellenére, újabb időben követeltelni kezdett vasnak urbarája, a1 Magyar Udvar: kamaraáltal a’ törvény útjának, mell;* hez e’ kérdés tartozna, elmeliözésével, ön hatalommal hé ne szedegessen, nem te J lj; esi t teteit; —1 sut több Törvényhatóságok pauasszai­­ból kitetszene, hogy ebbéli önkényes követelések máig folj (altatnak, a KK. és Ilii. O Felségéhez továbbá is folya­­modnak, hogy tekintvén azon ártalmas következésekre, nielljek ezen, az első szükségek közé számítiiató tárgjnak magas árából, mind a* mezei gazdaság­ra, mind a nemzeti iparra és kereske­désre hároméinak ; — és fontolóra vé-» vén, hogy a’ fenállo gyakorlatot ha­zánkban, mell) ben a’szokás törvénye hiányát pótolja, egy oldalú politicus rendelések által megszüntetni nem le­het; — a’ Magyar Királyi Kamara ál­tal önkényesen formálni kezdett ebbéli törvénytelen követelésének folytatását, addig, mig e" tárgy maga helyén vég­képen el nein döntettetik, felfüggesz­teni méltóztassék. 42. Minthogy magából a3 polgá­ri társaság képzetéből kitetszene, hogy annak egyes tagjai csupán a’ boldogság biztosabb elérhetésének minden emberi intézetekkel közös czéljából, állottá­nak öszve; — ’s így sem a’ polgári szövetségből egyesekre háromló jóté­teményeket, az azokkal élni nem aka­róra ruházni, sem pedig azt, ki a’köz 11. Cum benigna Resolutione He­­gia, erga gravamen Regni Iik Novem­bris 1830. emanata, quaestio praestan­dae ferri tirburae, ad pertractationem systematici in re montanistica elabo­rati relegata quidem exstiterit, illi ni­hilominus SS. et 00. desiderio, ne eo usque etiam úrimra, ex ferro in ob­versum praevigentis immemorialis usus, recentioribus solum temporibus prae­tendi coepta, neglecta, ad quam specta­ret, juris via, per Cameram Ilungarico- Aulicain via facti exigatur, minime sa­tisfactum fuerit, quininto e querelis complurium Jurisdictionum praealta­­clas praecarias exactiones actutum for­mari pateat, — SS. et 00. ultro quo­que Suam Majestatem exorant, ut spe­ctato noxio illo, quem praeatlacli pri­mae necessitatis articuli elevatum pre­tium oeconomiam ruralem, commer­cium, ac industriam nationalem exc­iit, influxu considerutove, quod prac­­vigeus in hoc Regno, in quo consvetu­­do legis v ices obire solet, usus, uni“ lateralibus politicis dispositionibus stif­fen nequeat, — per Cameram Regiam lliingarico Aulicam arbitrarie induci coeptam illegalem hanc exactionem eousque, donec meritum isthoc, suo lo­co final i ter decisum exstiterit, sufler­­re dignetur. 42. Cum singillativa societatis ci­vilis membra unice scopo, quem cum omnibus humanis institutionibus com­munem habet, tutius assequendae feli­citatis coaluisse,—ex ipsa ejusdem notione eveniat, nec beneficium proin ex cemmunione sociali in singillativos redundans invito obtrudi, — nec obli­gationes ad obtin culum m nurus i4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom