1832-1836 Irományok 6. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 428. ülés
rolem alázatos felterjesztése műn , a' honi Törvények határozatainak minden részl>i*n teljesítését kieszkozleni fogja. 41. Minihogj’ a' vasból adandó tirbura kérdése ciánt, az Ország álla! felterjesztett sérelemre 1830. észt. 10- dik Novemberben költ kee;\elmes Királyi Válasz altul e’ tárgy a’ rendszeres bányászt munkálatnak felvételére ugyan utasít latot t, de a* KIv. és Iliinek abbéli kívánságok, bog} addig is százados szokás ellenére, újabb időben követeltelni kezdett vasnak urbarája, a1 Magyar Udvar: kamaraáltal a’ törvény útjának, mell;* hez e’ kérdés tartozna, elmeliözésével, ön hatalommal hé ne szedegessen, nem te J lj; esi t teteit; —1 sut több Törvényhatóságok pauasszaiból kitetszene, hogy ebbéli önkényes követelések máig folj (altatnak, a KK. és Ilii. O Felségéhez továbbá is folyamodnak, hogy tekintvén azon ártalmas következésekre, nielljek ezen, az első szükségek közé számítiiató tárgjnak magas árából, mind a* mezei gazdaságra, mind a nemzeti iparra és kereskedésre hároméinak ; — és fontolóra vé-» vén, hogy a’ fenállo gyakorlatot hazánkban, mell) ben a’szokás törvénye hiányát pótolja, egy oldalú politicus rendelések által megszüntetni nem lehet; — a’ Magyar Királyi Kamara által önkényesen formálni kezdett ebbéli törvénytelen követelésének folytatását, addig, mig e" tárgy maga helyén végképen el nein döntettetik, felfüggeszteni méltóztassék. 42. Minthogy magából a3 polgári társaság képzetéből kitetszene, hogy annak egyes tagjai csupán a’ boldogság biztosabb elérhetésének minden emberi intézetekkel közös czéljából, állottának öszve; — ’s így sem a’ polgári szövetségből egyesekre háromló jótéteményeket, az azokkal élni nem akaróra ruházni, sem pedig azt, ki a’köz 11. Cum benigna Resolutione Hegia, erga gravamen Regni Iik Novembris 1830. emanata, quaestio praestandae ferri tirburae, ad pertractationem systematici in re montanistica elaborati relegata quidem exstiterit, illi nihilominus SS. et 00. desiderio, ne eo usque etiam úrimra, ex ferro in obversum praevigentis immemorialis usus, recentioribus solum temporibus praetendi coepta, neglecta, ad quam spectaret, juris via, per Cameram Ilungarico- Aulicain via facti exigatur, minime satisfactum fuerit, quininto e querelis complurium Jurisdictionum praealtaclas praecarias exactiones actutum formari pateat, — SS. et 00. ultro quoque Suam Majestatem exorant, ut spectato noxio illo, quem praeatlacli primae necessitatis articuli elevatum pretium oeconomiam ruralem, commercium, ac industriam nationalem exciit, influxu considerutove, quod pracvigeus in hoc Regno, in quo consvetudo legis v ices obire solet, usus, uni“ lateralibus politicis dispositionibus stiffen nequeat, — per Cameram Regiam lliingarico Aulicam arbitrarie induci coeptam illegalem hanc exactionem eousque, donec meritum isthoc, suo loco final i ter decisum exstiterit, suflerre dignetur. 42. Cum singillativa societatis civilis membra unice scopo, quem cum omnibus humanis institutionibus communem habet, tutius assequendae felicitatis coaluisse,—ex ipsa ejusdem notione eveniat, nec beneficium proin ex cemmunione sociali in singillativos redundans invito obtrudi, — nec obligationes ad obtin culum m nurus i4*
