1832-1836 Irományok 6. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 428. ülés
51 kérik a’ KK. és Kft., hogy e' részben az elmaradottakra nézve elégtételt rendelni, jövendőre nézve pedig a’ katonai Kendnek czélarányos Királyi utasítását kegyelmesen kiadni méltóztassék. 37. Arad párosának szab. Kir. várossá lett felemeléséről. Arad Vármegye panaszképen eloierjeszti: miképpen Ó-Arad városa Ö Felsége által múlt esztendő Sz. György hava 12-kén szabad Kir. várossá tétetvén, ugyan múlt esztendei Kisasszony hava 21-kén, a’ Megyének akár a’ Helytartó Tanács, akár a’ Királyi Biztos által szükségképpen elorebocsátott tudósítás nélkül nein csak beiktatott, —; mind e’ mellett pedig Arad mezővárosán feküdt 11. portabeli adóból 8 porta Arad városán hagyatván, 3. porta a3 Megye által felhozott igazságos okok tekintetbe vétele, vagy az ellen okok közlése nélkül a3 Megyebéli többi adózó földmivelökre tétetett, — úgy szinte a3 forspontozás terhe azon szín alatt, mintha Arad mezővárosa kereskedésből élne, holott annak két harmad része most is földmívelo, Arad mezővárosától levéve , ugyan a3 Megye többi adózóira háríttatott. — Minthogy pedig ezen tett által az 16oS: 6, és 1687: 17-dik Törvény Czikkely a3 Kormány által, és pedig az Országgyűlésének együtt létele alatt megsértettek. — De továbbá valamint egy részről a* Megyék gyakorlott Törvényhatóságától (Verőcze Vármegyének, Eszék városa ellen tett panasza eránt 1825/7 esztendőben költ országos megállapodás szerint is) a’ Királyi várost törvényesítéséig megfosztani; és a3 várost tsak törvénybe iktatáskor illető igazakba helyheztetni — úgy más részről a3 portáktól a’Kormánynak Országgyü-Regiam Majestatem humillime exorant, ut hoc ia merito de restamibus satisfactionem disponere, pro futuro autem ad Statum militarem fini correspondentes inviationes Regias clementer edere dignaretur. 37. De elevatione oppidi Aradiensis in liberam liegiam civitatem. Comitatus Aradiensis querulosa proponit: qualiter privilegiatum oppidum Vetero-Aradiense, per Suam Majestatem Sacratissimam die 12-a Aprilis anni praeteriti,in liberam Regiamque civitatem evectum, mox die 2t. Augusti anni ejusdem, quin Comitatus Universitati eatenus , sive medio Consilii R. L. Hungarici, sive medio installantis Commissarii Regii insinuatio facta fuisset, non tantum installatum,taliterque a Jurisdictione Comitatus avulsum, sed et a praehabitis ex mentionato oppido inhaerentibus ll portis, 8 quidem eidem relictae, reliquae tamen 3 portae cum summa contributionali iisdem inhaerente, quin justae eatenus Comitatus reflexiones in considerationem sumtae, aut contrareflexiones communicatae fuissent, in aggravium reliquae plebis contribuentis Comitatui adjectae;—ejusdem denique Comitatus misera plebs contribuens illo sub praetextu, aesi oppidum Aradiense mercaturae deditum foret, licet de praesenti quoque */» partes inpopulationis diserte et unice agriculturae incumberent; — praejuncturis secus idem oppidum respicientibus gravata sit. — Cum autem facto hoc sub ipsis Comitiis tenoref legum, signanter articuli 6' 1608 r et 17: 1687. laesi sint, et prouti parte ab una Comitatus Jurisdictionis extensione (couforiniter concluso comitiali 1825/7 erga querelam Comitatus Verőcziensis, conträ civi- 13 *
