1832-1836 Irományok 6. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 383. ülés
8 383. Lilén írásai. — 23. November. intézkedései által megváltoztathatná, hanem azt: hogy az illyetén hiányok.Törvénykozási úton kijavitassanak. — Mind ezekhez képest a’ KK. és RIl. e’ részben is véleményüknél megmaradván, a’ sérelmet egész kiterjedésében felterjeszteni kívánják. CCCLXXXI SZÁM ALATT. SUB Nro. CCCLXXXI. Harmadik izenete a KK. és IiR. az Ország sérelmei és kivonatai tárgyában késérő Felírás eránt. Tertium nuncium SS. et 00. quoadprojectatam instar comitivae gravaminum et postulatorum Repraesentationem. Cs. Kir. Fő Herzegsége által megváltoztatni kivánt ama kifejezés: ,,,Mint a polgári jólét veszedelmes sebei,,vehit perniciosis felicitatis civilis vulnenibus,i a’ KK. és RR. a’ dolog valóságán alapúit azon véleményét, hogy a’ Törvények sértésének esetei, a' polgári jó léten még annzi sebeket ejtenek, voltaképpen kimagyarázván, annak a’ Felírásban való hagyatását a’ KK. és RR. továbbá is szükségesnek tartják. » CCCLXXXI!. SZA3I ALATT. SÜB Nro. CCCLXXXII. Második izenete d KK. és IiR. némelly sérelmekre és kiváltatokra, mellyek részint az 1827. részint az 1830. esztendei Országgyűléséből felterjesztettek, és a' mellyekre folyó esztendei Aug. 24-é» kőit K. Királyi Válasz érkezett. Secundum nuncium SS. et 00. quoad nonnulla gravamina et postulata e Comitiis annorum 1827 et 1830, substrata, et in b. Resolutione Regia 24. Aug. a. c edita comprehensa. A? 47-ik számra nézve Ö Cs. Kír. Fő Hertzegsége,*s a’Mélt. FőRR. által felhozott újabb okok a’ KK. és RR. annyival kevésbé távoztatják el előbbi véleményektől , mivel az ólom azon tárgyakhoz, mellyek eránt a1 Királyi kintstárnak törvényes elővehetési igaza van , nem tartozik ’s annak mostani vételéhez tsupán az úrburariusok által elfogadott és mint két részt egyesség gyanánt kötelező 1747-ki Királyi határozásnál fogva jutott, annak tehát egyetértőleg megállapított árától a’ Királyi kintstár az egyező másik fél hozzá járúlása nélkül el nem állhatott, «a’ mennyiben pedig az ólom általa, a’ kiszabott árhoz képest bár mi okból ^sekélyebben váltatott be, minthogy ezen kissebb ár alapja újabb egyezés tehetett volna, a’ kérdéses urburariátus valóságos rövidséget szenvedett,
