1832-1836 Irományok 5. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

1832 / 336. ülés - 1832 / 340. ülés

G ! 3 10. Ülés Irúnái — 2. Augustus. 8-or. A1 törvénytelen parancsolatokról szálló szerkezletésnck több á«ra­­zatjai vannak. Az Elölülői levelezés eránt a‘ mostani előadás az 1827-ki 20-dik szám alatt alatti szerkeztetésnél sokkal tágasabb. Akkor egyedül a’ törvény­telen, a’Megyék határozásai körébe ható hasonló levelezések megszűntetése sürgettetett; ellenben most miiidennémű Elölülői Rendeletek eltörlésére tér­­jed a' kiváltság: a’ mit ü Cs. Kir. Fő llei czegsége és a' Áléit. Fő Rendek sera a’Fejedelmi igazgatási jusokkal, sem a1 köz jó előmozdításával, és ez­zel elválaszthatatlanul egybefüggő, a’ Fejedelem és a’ Megyék Kormányo­zol közti szükséges kapcsolat fel tartásával, sem pedig a1 köz bátorság öreg­bítésével, melly, a’ nélkül, hogy a’31 egy ék igazai korlátoltatnának, rögtö­ni intézeteket kíván, megegyeztetni nem tudják. 3Iire nézve az előadást ez úttal is az érintett országosan megállapított alakba annál inkább szerke­­zendönek vélik: minthogy különben is az országos sérelmek természetéhez képest, az előfordulható törvénytelenségek egyes eseteiben, az illető Tör­vényhatóságok panaszaik orvoslását, a1 maga útján kívánhatják, és ha azon nem boldogúlhaíuak, a’ Törvényhozáshoz valódi országos sérelem képébe fo­lyamodhatnak. A’ Törvénytelen parancsolatok aláírói és végrehajtói büntetéséről , e’ helyen ismételt kívánatot a’ Tek. KK. és RR. már megindították a’ Bírósá­gok elrendelését magába foglaló rendszeres munkálatba; azokra tehát ügyel­ve, mellyek az 1830-ikimég Kegyelmes Kir. Válasz által el nem intézett sé­relmek és kívánatok sorában a1 33-dik szám alatt hasonló esetben mondódtak, itt is kijelentik 0 Cs. Kir. Fő Herczegsége, és a’ Fő RR. hogy az érdeklett rendszeres munkálatban kimondott vélekedésekhez továbbá is ragaszkodnak. Kívánatos lett volna, ha Torontói, Zemplén, és Komárom Várme­gyék előterjesztései részint egyes esetek kijelzésével, részint pedig az e­­setek körülállásos kitételével történtek volna, minthogy a’ Bírói parancsolatok törvényes vagy törvénytelen volta , csak így és nem másként biráltathatik meg voltaképpen: azonban a’3Iegyei állításoknak hitelt adván, e’ részben a’ fel­­terjesztést nem ellenzik Ö Cs. Kir. Fő Herczegsége és a' Áléit. Fő RR.. El­lenben r ■ ' A’ tanítási szünet más időre való általtételében.melly által a‘ felsőbb rendeletekkel határozott idő alkalmatosaidra halasztatott,sérelmet nem lelnek. 9-szer. A’ sajtó szabadságáról közönségesen, öszvehangzólag az 1830-iki még el nem intézett 4, 19, és 27-dik szám alatti sérelmek és ki­váltatokra tett észrevételekkel, az a’ megjegyzése O Cs. Kir. Fő Ilerezeg­­ségének, és a1 31élt. Fő Iliinek, hogy a1 prés szabadság ügyét az 1790: 15. Törv. Czikkely nyilvánoságosan a7 rendszeres munkálatok körére, hol fel is vétetett, halasztotta, következésképpen e1 részben az oda való halasztásra a’ Tek. KK. és liliket felszóllítván, a’ mi az egyes eseteket illeti: Abauj, To­rontói, és Szathmár Vármegyék előadásai felterjesztésére nincs észrevétel. Krassó Vármegye panasszát azonban, minthogy ki nem tetszik, hogy az é­­rintett tárgyban az illető könyvvi'sgáló megtagadó válassza után felsőbb He-

Next

/
Oldalképek
Tartalom