1832-1836 Irományok 5. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

1832 / 336. ülés - 1832 / 340. ülés

4 310. lies írásai.— 2. Augustus. Ságokat elrendelő rendszeres munkálatban. 3Iég tehát az előbbiekre K. Kir. Válasz érkezem!, az utóbbi tárgyról pedig az országos értekezések bé nem fejeztetnek, Ö Cs. Kir. Fő Herczegsége és a’ Fő Rendek vélekedéséhez ké­nest a’ most előadattak idő előttiek, annyival is inkább: mivel a’ magyar Tör­vények és honninyelv behozatala a1 véghelyi katonaság rendszerébe mélyeb­ben béhat, mintsem hogy e1 részben is, az egésznek által tekintése nélkül, főképen rögtön, rendelkezni lehetséges vagy tanácsos volna. Az f.) pontra, mellynek tárgyairól az ország Rendjei már többször Ö Felségének felterjesztették óhatjásaikat, az előbbi értekezések értelmében, nincs további észrevétel. rr A’ g.) ponthoz nem járulhatnak 0 Cs. Kir. Fő Herczegsége és a’ Fő Rendek, mert a’köz érdek azt hozza magával, hogy a’keresztelő, házassági és halotti könyvek, mellyekre a’ származás bebizonyítására, ha valahol, bi­­zonnyára, a’ magyar hazába legnagyobb szükség van, a’ szokott nyelven készíttessenek. AJ 4-dik §. czélerányos voltát O Cs. Kir. Fő Herczegsége és a’ Fő Rendek is elesmérik, a’ tárgyat azonban sokkal csekélyebbnek tartják, mint­sem hogy arról Törvényt alkotni szükséges lenne; és ennél fogva elégséges­nek vélik, hogy e’ szerkeztetésbe említett felsőbb Rendelet kiterjesztése a’ magyar nemzeti Tudós Társaságra is kérettessen. Az 5-ik §. a.) pontjára: tántoríthatatlan igazság lévén, hogy a’ nyelv, melly által a’tanítás gyakoroltatik, elválaszthatatlanul be van'szőve magának a’tanításnak rendszerébe: minthogy a’ rendszeres munkálatok sorába, a tu­dományos tárgyakról is külön munkálat készül, elegendőnek látnák 0 Cs. Kir. Fő Herczegsége és a’ Fő Rendek a’ Tek. KK. és Rendeket e’ pont foglalatja oda való halasztására felszóllíttatni, ha a1 hazának mostani környűlállásokban sejdíthető sorsa nem intené őket arra, hogy e’ helyen is aggodalmokat kiini­­latkoztassák: tudniillik az lévén, a1 legbuzgóbb, legszentebb indulatból eredő törekedés, hogy minden köz dolgokra a1 honninyelv kirekesztőleg terjesztes­sen, féltő, hogy a1 deák nyelv tudománya, melly nélkül azonban deákok !e\en a1 törvények, oklevelek, bírói Ítéletek, és majd minden régibb köz adatok, az ősi intézetek egész épségekbe fenn nem állhatnak, ha az az oskolákból is, és így mindenünnen kiküszöböltetik, a1 magyar hazában csak kevesekre, az egész nagy hátramaradásával szoríttasson, midőn azt más kimivelt nemzetek­nél is bölcs gondossággal hasonló módon, oskoláikba egy részbe megtartatott. A' b.) pontba foglaltakra mint valóságos czélra vezető szelíd módokra reá állanak Ö Cs. Kir. Fő Herczegsége és a’ Fő Rendek, egyedül a1 vallásbeli oktatás fő czéljára figyelmezve, ne hogy ez addig, még a1 magyar nyeh e­­gész hazába, egészlen közönségessé válik, mind a haza, mind a Írnek ki­­pótolhatatlan kárával hátramaradást szenvedjen, a’ szerkeztetés végén a ^csak „ dumtaxat“ szó helyett vélik „előlegesenu „praeferenter“ kifejezést iktatan­­dónak. c.) és d.) pontokra nincs észrevétel. A1 6. §•

Next

/
Oldalképek
Tartalom