1832-1836 Irományok 4. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 433. ülés
59 sóbb parancsolat 6 Felségének tulajdon aláírásával nem volt erősítve, Békés Vannes:ve Romiéi azt kívánják elliatároztatni, hogy az iIlyetén legfelsőbb Fejedelmi jus gyakorlatánál, melly az életet és halált tárgyazza, a Fejedelmi akarat bizonyos volta, minden kétségen kívül helyheztetódjön, ’s annál fogva minden halált vagy kegyelmet hirdető parancsolatok, 0 Felségének tulajdon aláírásával legyenek megerősítve; ■— Ezen kívánatnak igazságos, és hová hamarébbi teliyesedésének hasznos voltáról meggyózettetve lévén a' KK. és RR. azt az Ország közönséges sérelmei közt felterjeszteni óhajtják. 47. Az 1790-ik esztendei 26-ik Törvény Czikkely az Evangelicusok váló pereiben bíráskodást a’ Törvényhatóságok ítélőszékeire bízván — ámbár olly Törvény, melly a’ feleknek a’ felyebbvitelt akaratjok ellen is kötelességekbe tenné, Hazánkban nem létez, és az 1790- ki 20-dik Törvény Czikkelly is, azt csak megengedi, de nem parancsolja, — sőt a Jósef Császár Pátensében is, mellynek princípiumai ezen házassági perek ítélésében sinór mértékül szolgálnak, eunek legkissebb nyoma sem találtatik. Még is ezeknek ellenére a’ Helytartó Tanács legfelsőbb rendelések következésében 1815-dik esztendőben a’ lefolyt való pereket, akár appelláltattak, akár nem, mindenkor végrehajtás előtt a’ Királyi Táblára felküldetni rendelte; — sót 1828-ik esztendőben, az edictalis terminusra lett meg nem jelenés esetében hozatott contumacialis Ítéletekre nézve is, — mellyek pedig a’ világos Törvények szerént nem is appellálhatnak hasonló intézeteket tett, — Beregit Vármegye mandabatur ; cum nihilominus hocce altissimum Mandatum absque propria Majestatis subscriptione emanasset, SS. et 00. Comitatus Békesiensis scopo eo, ut occasione exercitii talis modi juris Majestatici, quod vitam et necem pro objecto habet , elementissima Suae Majestatis intentio extra omne dubium collocetur , legetenus decerni cupiunt, quatenus cuncta , mortem , aut gratiam complectentia Mandata, in futurum Suae Majestatis Sacratissimae propria benigna subcriptione muniantur. SS. et 00. de justitia hujus postulati, et utilitate quo ocyoris ejusdem effectus convicti, illud in serie reliquorum generalium Regni gravaminum, Suae Majestati Sacratissimae substernunt. 47. Articulo 26:1790. judicatum causarum divortialium Evangelicorum, Sedibus judiciariis Jurisdictionum deferente, quamvis talis lex, quae etiam invitis partibus obligationem appellandi imponeret, in Patria non existat, articulus vero 26: 1790. beneficium adpellatae concedat quidem, non tamen imperet; imo nec in Patentalibus Josephi Imperatoris, cujus principia in dijudicandis idmodi divortialibus causis pro cynosura deserviunt, ullum eatenus reperiatur vestigium , tamen Consilium R. L. his non obstantibus in sequelam altiorum dispositionum anno 1815. cunctas decisas divorsiales causas, sive fuerint adpellatae^ sive non, semper ante executionem revisioni Tabulae R. Judiciariae substernendas disposuit; —imo 1828. relate etiam ad contumaciales sententias, ob intermissam ad edictalem terminum comparitionem latas, quae secus juxta claras patriae Leges inappellables sunt, similes dispositiones edidit. — Comitatus itaque Bereghiensis altiores has ordinationes pro 15 *