1832-1836 Irományok 4. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 433. ülés
56 hasznokból részt venni nem kivan, a társaság boldogságát czélzó kötelességek teljesítésére szorítani nem lehet, önként következik , hogy az ugyan, ki a’ köz boldogságban részt venni kíván, minden e’ czélra szolgáló terheket viselni köteles, — az ellenben a ki polgári szövetségből eredő javakról önként lemond, a’ polgári köleleségeket is minden igazság szerént levetkezteti, ’s ebből corollarium gyanánt ered a’ polgároknak azon jusa, melly szerént a1 hely, és személybéli, általuk legjózanabban megítélhetcndő környúlálfásoknak szerencséjük elérltetésére gyakorlott béfolyása szerént, költözhetnek, 's lakó helyeiket, az elöbbeni polgári öszveköttetésből származott,’s netalán hátralévő tartozások kielégítése után , — szabadon változtatván, — az otthon híjába várt szerencsét másutt kereshetik. — Mivel pedig ezen polgári szabadság a’ Cs. Kir. Austriai és Királyi Bajor Udvarok közt, kötött költsönös egyesség következésében a’ Magyar Kir. Helytartó Tanács útján 1831. esztendőben kihirdettetetf, olly tartalmú rendelés által, — hogy azon személyeknek, kik az illető Udvar elbocsátó, és minden jobbágyi kötelességektől felmentő levele nélkül általköltöznének, nemcsak a’ honosítás, hanem még a1 házasságra léphetés jussa is megíagadtassék, még pedig nyilvános Sz. István Király 1-ső könyv G-dikczím az 1009: 13-ik és 1613: 1 i-ik Czikkelyekben foglaltatott, csupán a’ katonák kiköltözését korlátoló Törvény ellenére, a’ Törvényhozás tellyes elmellőzésével, a1 végrehajtó hatalom által önkényesen megszoríttatott. — A’ KK. és RR. Ő Felségéhez alázatosan járóinak, hogy ebbéli, — az emberrel született‘s elidegeníthetlen jósaival megütköző rendelést a’ törvényes szabad ki- és beköltözés helyre állításával annál is inkább eltörleni uiéltóztassck — hogy ■ vula-nem ducentes ejus beneficio renuncianti injungi valeant; suapte sequitur eum quidem, qui communis felicitatis particeps fieri cupit, — onera quoque huic scopo deservientia ferre teneri: — cum e contra , qui concivilitatis favori sua sponte renunciat , obligationes quoque civiles jure exuere , — libera hinc civium pro ratione localium ac indi vidualium assequendae felicitatis circumstantiarum, quarum quisque optimus est arbiter, migrandi, — sedes excontentatis quibus nefors ex praecedaneo nexu civili tenebantur incumbentiis, pro volupe mutandi, — frustraque domi quaesitam alibi prosequendi fortunam corola- I ii adinstar suapte resultat facultas. — Quam, siquidem dispositione in sequelam initi per Caesareo Regio Austriacam ac Regio Ravaricam Aulam, mutui ratione non conferendi citra respectivi Regiminis dimissoriales, et ab obligationibus subdi talibus absolutionem juris incolatus, non admittendi item citra praeattactum indultum emigrantium individuorum connubii, — Consilii Regii Locumtenentialis Hungarici anno 1831. edito Intimato publicata, in obversum positivae quoque Legis divi, utpote S. Stephani Lib. 1 -mi articuli fi-j 1609: 13-ii, denique 1613: 11-ti militum duntaxat migrationem coarctantium, citra omnem Legislationis influxum, solius potestatis exeeutivae arbitrio, — restrictam fuisse pateat; — SS. et 00. Suam Majestatem demisse exorant, quatenus in connata etinabalicnabilia hominis jura impingentem praeattactam dispositionem, restabilita legali in ea emigrationis facultate, tanto a fortiori; quod parte quidem ex una frequentioris in Regnum islhocpopulo haud abundans, inunigrationis facilitationem, spectato industriae nationalis ex hinc resultante incremento, ratio Status exigat; — parte vero ab altera
