1832-1836 Irományok 4. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

1832 / 433. ülés

3. .4' Só Arának meghatározásáról.

Azon tekinteteknél fogva, hogy Vas Vármegye előterjesztése szerint az 1830-iki December 7-én 52,679. szám alatt költ Magyar Királyi Helytartói intéző levél által, a’h'ormány az Ország befolyása nélkül a’só árát 52 krral leszállította, Somogy Vármegye előadása szerint pedig, a’ Magyar Királyi Udvari Kamara 1850-ban nehány só kereskedők ellen, mint állítólag török sóval csalfálkodók ellen Ítéletet hozott: ennek következésében pedig a’Magyar Királyi Helytartó Tanács ugyan abban az esztendőben 24,405-dik szám alatt Somogy Vármegyét a3Kamara által hozott ítélet tellyesítésére, a3 Kamara bíróságát a3 törvényben és törvényes szokásban alapulni állítván, utasította. Ezen kamara biróskodása ellen mig több Vármegyék úgymint Bihar, ki az 1825- dik és 1850-dik Országgyűlési eloleges sérelmek sorában e’ tárgyra nézve tett előterjesztésre, ’s nevezetesen arra utal, hogy 1850-ban a3 Kamara ön biróskodásának megszüntetésére nézve, a3 Kir. Helytartó Tanács és a3 Magyar Kamara tagjaiból álló vegyes Biztosságnak, melly a3 só szállítása körűi előjöhető akadályok elhárítására, úgy a’hijányokra 3s hibákra nézve, minden a3 só dolga körűi forogható környiilállásokat felvévénjazon tárgy felett javallatját béadja, kineveztetése javasoltatott. Továbbá Zemplén, ki hasonlóképen az 1850. Országgyűlés 1-so osztálybeli 1-sÖ nehézsége tartalmait ismételvén, azt jegyzé meg, hogy a’ Királyi Helytartó Tanács a’só dolgában közbenjött sérelmes rendeléseknek ’s intézeteknek kihirdetése által azokban cselekvő részt venni kénteleníttetett. — Beregh Vármegye pedig a’ Kamara biroskodását a3 hazai só dolgáLan sem ’Sigmond 2-dik Decretu- Ií Osztály.

3. De limitatione pretii Salis.

Ex incidenti illo, quod juxta expositionem Comitatus Castriferrei, pretium salis via intimati Consilii R. L.ddo. '’.Decembris 1830nro. 32,679. citra influxum Comitiorum Regni 52. xris devalvatum fuerit, quodve anno 1850, ut Comitatus Siimeghiensis proponit, Camera R. H. A. nonnullos cum sale turcico praetensive exercitae praevaricationis reos judicante, idem Comitatus ad executionem latae sententiae cameralis per Consilium R. L.H, eodem anno sub nro. 24,465. judicatum cameralem in lege et legali usu fundatum esse statuendo, inviatus exstiterit; — compluribus etiam aliis Comitatibus quoad Judicatum cameralem gravamina proponentibus: et quidem Comitatu Bihariensi in merito Judicatus cameralis ad ea, quae annis 1825, et 1850. in praeferentialibus gravaminibus adducta habentur, et in specie ad id provocan-' te, quod anno 1830. reflexe ad sufferendum judicatum cameralem Commissionis mixtae, ex individuis partim Camerae, partim Consilii consistentis,et quoad sublationem impedimentorum in transportu salis occurrere queuntium, quoad item naevos et defectus, pensatis omnibus in negotio salis subversantibus circumstantiis, opinionem deprompturae exmissio proposita fuerit. Comitatu porroZempliniensi penes repetitionem continentiarum gravaminis anni 1850. in 1-ma classe 1-mi, id observante, quod Consilium R. L. per publicationem praejudjciosarum in negotiis salis intervenientium dispositionum, in his facto activam partem capere coactum fuerit. — Bereghiensi autem Comitatu competentiam judicatus cameralis in negotio salis nec ex Articulo 20. Sigism. Decret. 2. nec ex 29: 1548 et 15* 1715. derivari posse statuente;

13

4