1832-1836 Irományok 3. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 279. ülés
Acta Sestio ti is 277.8. Januarii. 3:>í) Mi illeti pedig ezen §. 2-ik pontját ebben a’ T. Karok által javait új szerkeztetés nem oszlatja el, a’ jó rend és bátorság eránt kinyilatkoztatott aggodalmát a' Mélt. Fő Rendeknek, mert a’ rögtöni fenyítéket kívánó úrbéri esetekben egyenlő tekintetet érdemel a’ Megye tisztviselőinek távol léte, akár az áthágás egy, akár pedik két vagy három napi büntetés alá essék; sőt ha a’ földes Urak két napi arestom kiszabása miatt kéntelenek lennének távol lakó tisztviselőket mindenkor saját költségeken meghívni, azoknak száma kevesedne, kik illy költséges jussal akarnának élni: a’ mi valóban sem a’ jó rend, sem a1 bátorság- fentartására czélerányosan nem hatna ki. — Ha csak ugyan ezen javallatot törvényesíteni kellenek; — kitől függne annak elöleges elhatározása: miilyen büntetést kellessék az áthágó jobbágyra szabni? ’s vallyon szükségese’ a’ Szolga Bírónak meghívása, vagy nem? azon esetben pedig, midőn a’ Szolga Biró meghivatna, és a’ földes Úr által kiszabott két vagy három napi büntetést aránytalannak lenni találna, kelenéke’ ekkor a’ Szolga Bírónak puszta bizonyság kép jelen lenni? vagy a’ földes Úri hatóság sérelmével annak ítéletét megmásolni? — Ezek és több illyen kérdések, mellyek a’ dolog kivihetőségénél előfordulnak, valóban oda mutatnak, hogy a’ T. Karok új javallata, sem a’ földes Úrnak meghagyatni kívánt hatalmát fen nem tartja, sem a’ jobbágyot nem biztosíthatja, mivel a’ földes Urak minden sürgető esetekben jobbágyaikat inkább a’ Vármegye Törvényszékéhez őrizet alatt utasítanak, melly mód által, a’jobbágyok mind személyeikre, mind idővesztességekre nézve rosszabb helyezetbe kerülnének. — 0 Cs. Kir Herczegsége tehát, és a’ Mélt. Fő Rendek úgy vélekednek: hogy miután a’ földes Úr, csak személyében vagy Úriszéke által folytathatja bíróságát , és ennek másközép lépcsője az Úrihatóság képzetével, ’s természetével, nem egyez meg, leg jobb és leg czélerányosabb lenne a’ földes Úr hatóságát három napig tartó fogság elhatározására kiterjeszteni, az Úriszék hatalmát pedig olly nyilványos hozzá adással körülírni; hogy a’ nagyobb érdekű bűnök, mellyek a’ polgári vagy büntető Törvénykönyv intézetei alá esnek, mindenkor egyenesen az illető bíróság ítélete alá terjesztődjenek. — A’ 3-ik pontban b. alatt javait intézkedésre nézve ismételik 0 Cs. Kir. Herczegsége és V Mélt. Fő Rendek előbbi izenetjekben tett azon észre vételeket, hogy ezen pont az olly vétkes tetteket érdekli, mellyek gyakran az úrbéri körén túl hágván a’ köz fenyíték alá tartoznak, és olly külömböző bé — számítás alá jönnek, hogy azokra itten büntetést már (előre határozni lehetetlen; következőleg e’ részben most is az a’ Mélt. Fő Rendek vélekedése, hogy ezen intézkedés egyedül a’ kár megterétésére szorittassék, a büntetésnek megítélése pedig ezután maga törvényes útjára hagyattassék. — 85 *
