1832-1836 Irományok 3. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 238. ülés - 1832 / 239. ülés
272 259. Vlés írásai. — 14. November. Az 5-ik §-ra Minekelőtte ő Cs. Kir. Herczegsége: és a’ Mélt Fő Rendek e’ szakasz külön pontjaira nézve kinyilatkoztatnák észrevételeiket, szükségesnek tartják: hogy azon közönséges nézeteket, mellyek e’ tárgy megrostálásában sinór mértékűi szolgáltak, a’T. Karokkal közöljék; — olly reménységgel lévén: hogy miután ezek tsupán az Országosan elfogadott elvekből származnak, azokat a’ T. Karok is magokévá tenni, ’s így a’külön pontokra húzott következésekben is eggyezni fognak. Jelesen pedi«olly értelembe vannak a’ Mélt. Fő Rendek: 1-ör Hogy ezen szakasz, mellynek czéljáúl egyedül az úrbéri áthágások megfenyítése tűzetett ki, más rendbéli eseteket, mellyekről vagy a’ polgári, vagy a’ büntető Törvény amúgy is rendelkezik, nem foglalhat magában. 2-or Hogy minden bíróságnak, melly az önkényhez közelednék, elmellőzésével, a’ kérdéses úrbéri esetek mivoltához képest, szükséges légyen ollyan Törvény, melly szerént az igazság késedelem nélkül, és foganatosán kiszolgáltathassék. Végre 3-or Hogy miután ezen úrbéri Törvény tulajdonkép’ a’ jobbágyi jusoknak és kötelességeknek jegyzéke, itt a’ nemes, és nem nemes köztti különséget a’ bánás módra vagy büntetésre nézve annál ritkábban kelletik kitüntetni; melly tekéntetnél fogva e’ szakaszra különösen azt javalják a’ Mélt. Fő Rendek: hogy a’ mennyire czélerányosaknak találtatnának a’ nemes jobbágyokra nézve különböző rendeletek, azok utóbb egy új szakasz, vagy pont tárgyáéi tétessenek. — Ezen közönséges nézetek előrebotsátása mellett, — mi illeti az o-ik §. bévezető pontját; abba fölöslegnek látszatván a’ már elhatározott esetek, és illető Törvény Czikkelyek felszámlálása; e’ helyett illy rövidebb szerkeztetés javaltatik: „Azon eseteken kívül, mellyekre nézve már az előbbi Törvény Czikkelyek rendelkeztek, a’ jobbágyi kaptsolatból eredő egyéb úrbéri rendetlenségek, és kihágások megfenyítése eránt e' következők határoztatnak: Praefer casus illos, intuitu quorum jam praecedentes articuli disposuerunt, quoad caeterorum e nexu subditelae profluentium excessuum, ac praevaricationum urbarialium vindicationem sequentia statuuntur Az i -ső pontra: ismételteik a’ jobbágy telken lévő nemesek eránt elórebotsátott észrevétel,— olly hozzáadással: hogy e’ részben a’ nemesnek sorsa hasonló lévén, a’ nem nemeséhez talán aránytalan lenne: a’ nemesre kétszerezett munkát rovni, ’s azt az idejének és munkájának , melly szinte ennél is a’ vagyon tőkéjét képezi — “kétszeres hasznától megfosztani. A’ 2-dik pontot öszveállítván, a’ dj alatti pontal, valóban elrémű!nek a’ Mélt. Fő Rendek a’ polgári sorsnak ekép javallt változtatásán! és tellyességgel nem láthatják által azon okot, melly a’ Törvényhozást arra bírhatná, hogy midőn a’ jobbágy személyes megbántásai ellen nem máskép, hanem csak hosszas törvényúttal pártolja a’ földes urat, ezt viszont a’ jobbágynak kisebb érdekű panaszára is rögtön a’ Szolgabirói sommás Ítélete alá vesse. — De akár mi légyen ezen határozatoknak indító oka, Ö Cs- Kir. Herczegsége, és a’ Mélt. Fő Rendek abba semmikép nem egyezhetnek meg » \
