1832-1836 Irományok 3. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

1832 / 225. ülés - 1832 / 226. ülés

Actu Sctrionis 220. — 9. Julii. 21 időben múlhatatlanul tartatni kellető Ország Gyűlése, a’ Nemzet ősi szabad­ságának legfőbb oltalma és támassza, midőn újabban kinyilatkoztatnánk azt, hogy a’ világos Törvény által kijelelt eseteken kívül, semmi más egyébb törvényes akadályt, melly az Ország Gyűlése tartását hátráltathatná el nem esmérünk, és a’ Törvényekhez továb­bá is tántoríthatatlanúl ragaszkodunk, egyszersmind semmit sem kételke­dünk; hogy ugyanazon tekintetekből, és a’ Nemzeti Jussok épségben való meg­tartása eránt viseltető álhatatos indu­latjából, Cs. Kir. Felséged is Atyai és Fejedelmi gondoskodását szinte azon Törvények pontos teljesítésére fogja fordítani. Felségednek abbéli kegyelmes ki­nyilatkoztatását, hogy ősi alkotmá­nyunknak erősebb oltalma sehol nints, — mint a’ Felséged Atyai szívében; hálás érzésekkel tiszteljük, mert pol­gári alkotmányunkat jobban biztosítva lenni tartjuk, ha azon szent oltalom­nak, melly magokban a Törvényekben van, Felségednek a1 Törvények meg­tartására erányzott állandó törekedé­­sei is, még nyomosabban ható erőt nyújtanak;— mindazonáltal: Éppen azon kegyelmes kinyilat­koztatástól buzdíttalva alázatosan kije­lentjük; hogy az Ország Gyűlése tar­tása módjára nézve, a’ Királyi törvé­nyeshatalmat mellyen tiszteljük ugyan, de mivel egyszersmind az Ország Jus­sai sérthetetlenúl való megmaradását mi is óhajtjuk, mindazokhoz, mely­­lyek az 1G59: 1-ső, 179°/t: 13. és 182%: 5-dik Törvény Czikkelyekben foglaltatnak, — valamint azon számos Ország Gyűléseinek gyakori példáihoz, niellyeknek nyomdokain most is já­runk, állandóul ragaszkodunk.— Midőn ugyan is a’ huzamos idők­től fogva öszve halmozódott Sércline-branda praecipuum avitae Libertatis constituere praesidium intime convict^ praeter et ultra casus, clara Legis di­spositione diserte declaratos, nullum aliud legale asservandorum Comi­tiorum impedimentum agnoscimus, sen­­suique huic nostro, et Legum teno­ribus firmiter inhaerentes, 3Iajestatem Vestram Sacratissimam iisdem quoque rationum momentis, et constanti Jura Nationis illibate conservandi studio ductam, Regia sua et paterna Sollici­tudine, exactum Legum implementum continuo procuraturam nulli ambigi­mus. Benignam illam Majestatis Ve­strae Sacratissimae Declarationem; quod Avita Constitutio Nostra nus­­piani firmius, quam in Corde Maje­statis Vestrae Sacratissimae habeat praesidium, grati veneramur; tunc e­­nim llempublicam tutissimam cense­mus, dum sacro,quod ipsismet Legi­bus inest praesidio exacta earundem observantia praecipuis Majestatis etiam Vestrae Sacratissimae curis procurata efficacius addit robur. Eadem interim Benigna assecu­­ratione ultro animati, humillime de­claramus ; quod Nos relate ad modum etiam habendorum Comitiorum lega­lem equidem auctoritatem Regiam pro­funde veneremur, — Jura tamen Re­gni aeque salva esse cupientes, iis, quae Articulis 1: 1059; 13: 170% 5: 1S2% continentur, prout etiam crebris complurium Comitiorum exem­plis, quorum vestigia nunc quoque se­quimur firmissime inhaereamus. Dum enim accumulatis tanto a tempore Regni Gravaminibus, quo-6

Next

/
Oldalképek
Tartalom