1832-1836 Irományok 2. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 160. ülés
131 100. I lén írásai. a* Délitől a' Tisza elválasztja. — De lehetetlen lett volna nem látnia. 7. Azt is, hogy Tarpa Mezző Városának Déli pariján Szathmár Vármegye Nagy-Ar Helysége határával egy húzómban, ’s átlói sem víz, sem valami egyébh által el nem választva nagy kiterjedésű szántó földei, kaszállöi és gyiimöltsösei vágynak; — és így még azon esetben is, ha a' folyó viz beszegellés (inclavatio) eszközének vétetik, Szathmár Vármegyétől elszegellettnek nem mondathatik. — Ide járni 8. Hogy a’ Tisza Déli oldalán Szathmár.vai megyében kebelezett Cseke és Nagy-Ar Helységeknek is v an az éjszaki oldalon a* Tarpai főiddel egy tagban birtokok : és így Tarpa mind a’ vizen keresztül, mind a’ viz két külümböző partjain , közvetetlen érintésben áll a’ Szathmár Vármegyei Helységekkel — mint ezt eggyel len egy tekéntet is a’ hely színére kétségen kívül valóvá teszi. Nem lehetett ezeknél fogva más okonelveszniSzaíhmárVármegyeUgyének, hanem hogy ki nem halgattatotf, — mellyet ezen Megye annál nehezebben visel, minthogy a’ Törvény értelmében a’ valóságos beszegéllés is tsak akkor adhat okot a’ kebelezés változására, ha a’ Political Igazgatás a’miatt Nehézségekkel volna egybe kötve. — Mivel tehát az 1829-en költ Királyi Parantsolat is Szathmár Vármegyét az Ország Gyűlésre utasította, kívánja, hogy ezen világos és nagy Sérelme orvoslása újjonnan rendelendő Országos Biztosság útján eszközöltessék, !s egyszer’smind Törvény liozassék, hogy az illy Országos Biztosság ítéletei , nem előbb mint az Ország Gyűlésén történt feljelentés 's helybenhagyás után vettessenek teljesítésbe. csiensis Septemtrionali, ideo, quod a parte meridionali per Tibiscűm separetur. Sed hoc quoque videre debuisset eadem Regnicolaris Commissio. 7. Quod repetitum Oppidum Tarpa in parte quoque meridionali cumPossessione Comitatus Szathmariensis Nagy-Ar, perfecte jungatur, ibidemque nec aqua, sed ne secus avulsos agros, falcastra, et hortos sideat, unde nec in illum casum, si miens quoque aqua pro sufficienti causa Inclavationis assummatur, Oppidum Tarpa pro luclavato haberi potest, accedit. 8. Quod in Parte meridionali Tibisci, Possessiones quoque Cseke, et Nagy-Ar habeant Tenuia cum Territorio Tarpensi contigua, adeoque Tarpa non modo trans fluvium, verum in utraque ejus rippa ininterrupte jungitur cum Possessionibus Comitatus Szathmariensis, prout hoc ipsum ocularis faciei loci intuitio extra omne dubium collocat. Ex his igitur fundamentis infaustus Causae Comitatus Szathmariensis eventus unice praeclusae sufficienti defensae adseribi debet,"quod exponenti Jurisdictioni tanto gravius accidit, siquidem in sensu Legis reális quoque Inclavutio tunc nonnisi constituat sufficientem excorporationis Causam, si ipsam politicam adininistrationem difficultatibus involvat. — Ex quo, posteaquam B. quoque Regium Mandatum cie Anno 1829. Comitatum Szathmariensem ad viam Comitialem iuviaverit, de praesenti idem Comitatus id urget, nt reale hoc Grav amen via ordinandae nov ioris Regnicolaris Commissionis resanetur, una vero Lex perferatur, ne similium Regnicolarium Commissionum Sententiae, ante Comitialem relationem, et approbationem effectui mancipentur. — X 0
