1832-1836 Irományok 3. • Acta miscellanea diaetalia annorum 1832-1835 / [s.l.] / [s.a.] / [1832-1835]
21-49. Különböző kisebb nyomtatványok
4 /l Rhúz Pál, Visszaemlékezés. Folyóbeszédben. Cseni ez János, Bajnok. Rímekben. Kuzma Sámuel, Egy árva szüléjinek sírján. Folyóbeszédben. Farkas Ödön, Hazámhoz. Sappho'mértékén. Szemián Pál. A' remény’ becse. Folyóbeszédben. Fejér Fercncz, Árpád a’ honszerző. Aliién s’ mértékén. Beniczky Albert, Az irigységről. Folyóbeszédben. Illés László, Váró leány. Románcz, dactylicus rímekben. Zsigmondy Adolf, Barátság’ becse. Folyóbeszédben. Kellner Ágoston, Jó éjszakát! Rímekben, Egry Károly, Végpart. Rímekben. Csiba Gergely, Honi nyelv ápolójihoz. Folyóbeszédben. .! Pl achy Fercncz, Isten hozzád! Rímekben. Horváth Lajos, Vadászat. Folyóbeszédben. Kmetthy György, A’ szenvedő. Rímekben. Huszágh Dániel, Zólyomvár’ falainál. Folyóbeszédben. S c h 1 e i n i n g Károly, Elmének nem árt a’ halál. Rímekben. Bclcsák Károly, Nyugalmam. Rímekben. Schreiber Gusztáv, Pénztárnok, Du-j -■ na és Tisza. Parabola;, folyóbeszédb., J Ruttkay József, Az elhagyatott. Sappho mértékén. Hutter Zsigmond, Lovini tündér. .1 Balláda ; trochaicusokban. Oláh József, Budavár’ elcste, 1529j.( Folyóbeszédben. Balassa Pál, Titoknok, Végszavam. Alagya. — c) Rendkívüli tagok’ neveit G '/// tamen et discendi patientiam et obtemperandi alacritatem, in primis vertn religionis sensum optimo eventu ingeneravit, atque ad hunc sensum, quae/; aut discenda erant, aut agenda, ea omnia sanctissime revocavit. In litera-£ rum sedulitate tam strenuum se praebuit exactorem discipulis, ut ne in iti-i) neribus quidem per occasionem factis, ab instituendi horis semel constitu-n tis vacaret: rerum natura autem largiter circumfusa non magis ad suuiuíí suorumque corpus firmandum, quam ex eiusdem felici contemplatione ad)/ animos pietate in patrem caelestem alendos utebatur. Insidebat enim per-i suasio educatoris animo alte infixa, neque pueros, nisi mature ad laboris; assiduitatem adducantur, primum olim in literis ordinem tenere posse: ne~a que Dei colendi officium voluntate invalescere prius, quam sensu in Deumu pio, ex illa contemplatione nato, adolescentum animi imbuantur. Hanot igitur rationem praeclaram quum noster tam domi Osztroluczkiae, quamm Posonii, ubi postea alumnis, publicas scholas frequentantibus praefuit, con—n stanter teneret, fieri non potuit, quin et parentum sibi devinctissimorum fi—il duciani erga se plenam, et memoriam alumnorum adultorm gratam, rei de—o nique bene gestae conscientiam, quoad viveret, serenam referret. Et haeco in domo Osztroluczkia docendi ars, diligentia ac fides adprobata non mi--ii nima causa erat quinti in Lyceo nostro Professoris constituendi. Ita et sibi io et aliis ad meliora amplioraque viam aperit, qui praeclara efficere molituru,i Etenim Zsigmondy ab academia Vittebergensi redux, quum eandem edu-rn candi viam apud eandem familiam nobilem eadem cum virtute prosequere- -o tur, non potuit non inclarescere, imo in oculos incidere debuit eorum, qui iu rei literaliae nostrae clavum tenebant. Quo factum est, ut ei a viris qui- -ii busdam illustribus fide obligata symbolae pro annuo stipendio munifice con- -11 stituerentur. Vereor equidem publice laudare munificientiam virorum, qui in in unica conscientia acquiescere soliti et privatim laudari erubescunt. Occu- -n pavit itaque, quem sine fuco lugemus, cathedram anno huius saeculi quartol oi decimo, quam paene ad mortem usque omni cum laude tenebat. Philoso- -0 phiam theoretical)], quam dicunt, quae ei praeter alias plui es disciplinas ad- -b signata erat, ita docuit, ut notiones in clarissima luce collocatae tanquam m sermonis prono alveo ex ore fluerent. Neque hoc verborum flumen tanto- -0
